Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 4. szám - Fűzfa Balázs: A regényegész képszerűsége - Esterházy Péter Ottlik-rajzlapja

kötőjelek vízszinteseinek rejtett összhangja is fontos, amiről mit sem tudunk. Talán a rossz író, egyáltalán, más betűket használ - több effet, kevesebb emmet? -, mint a jó, ezért olyan sivár, barátságtalan a művének már a látványa is (O. G., A régi Városi Színház, lejtős folyosója = O. G., Próza, Bp.,

Magvető, 1980, 67-68.)

KULCSÁR SZABÓ Ernő, A regényi fikció három modellje (Nemeth László: Iszony: Déiy Tibor: G. A. úr X.-ben; Ottlik Géza: Iskola a határon) = K. SZ. E., Műalkotás, szöveg, hatás, Bp., Magvető, 1987, 209-210.

8 Uő., Uo., 218. - Később pedig így ír a szerző, igen fontos észrevételt téve az emlékezet, s ezzel az Iskola képiségének egyik alapmotivációjáról: „Bébé az elbeszélés jelenében egzisztenciális mélységgel láttatja azt a folyamatot, amelynek súlyos tartalmait a gyermeki tudat annak idején nem analizálhatta. A gyerekhősök a tapasztalatokat akkor nem élhették át drámaként. (Ezért is őriznek csak képeket a cőgling-időszakból”) (Uő., Uo., 220).

9 Vö. Jurij LOTMAN kijelentésével: „...az ember megpróbál valamit elmondani a kép segítségével, amely pedig jel természeténél fogva nem eszköze az elbeszélésnek” (L., J. M., Filmszemiotika és filmesztétika, Bp., Gondolat, 1977, 14).

10 Lásd a „dinamikus olvasás” avagy „képernyőolvasás” fogalmát!

11 BARTHES-t idézi JEFFERSON, Ann, Strukturalizmus és posztsrukturalizmus = Bevezetés a modern irodalomelméletbe, szerk. JEFFERSON, Ann; ROBEY, David, Bp., Osiris, 1995, 125. - Lásd még ehhez ITALO Calvino néhány mondatát: „Abbahagyom, mielőtt úrrá lesz rajtam a kísértés, hogy az egész Bűn és bűnhődést lemásoljam. Egy pillanatra mintha rádöbbennék, mi lehetett egy immáron föl- fogba t a 11 a n hivatás, a másoló hivatásának értelme és varázsa. A másoló két idősíkban élt egyszerre: az olvasáséban és az íráséban; a toll előtt tátongó űr szédülete nélkül írhatott; s olvashatott a nélkül a szorongó érzés nélkül, hogy cselekvése anyaggá, tárggyá konkretizálódik” (CALVINO, Italo, Ha egy téli éjszakán egy utazó, Bp., Európa, 1985, 190-191 (Modern könyvtár).

|: CAVALLO, Guglielmo, A volumentói a codexig. Az olvasás a római világban = Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerk. CAVALLO, Guglielmo; CHARTIER, Roger, Bp., Balassi, 2000, 78. - Esterházy egyébként maga is alkotott „igazi” tekercskönyvet: BANGA Ferenc, ESTERHAZY Péter, Egy no. Bp., Pvtheas, 1993.

,J Michel RIFFATERRE-t idézi SEGRE, Cesare, Tér és idó' a szövegben = Kultúra és szemiotika. Tanulmánygyűjtemény, szerk. GRAFIK Imre, VOIGT Vilmos, Bp., Akadémiai, 1981, 311. (Kiemelések mindenütt az eredeti szövegek szerint - F. B.).

14 SEGRE, Cesare, I. m., 309.

15 LOTMAN, J. M., Filmszemiotika és filmesztétika. Bp., Gondolat, 1977, 14-15.

16 BALASSA Péter, Gobelin, 219.

17 Uő., Uo., 221.

18 JAUSS, Hans Robert, Ido és emlékezés Marcel Proust Az eltűnt idó' nyomában című regényében = Az irodalom elméletei II, szerk. THOMKA Beáta, Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem-Jelenkor, 1996, 75 [a Proust-regénvre való közvetlen utalásokat kihagytuk az idézetből - F. B.]. - Lásd még a bekezdéshez: „... az emlékezés nem egyszerűen csak az események rekonstruálását teszi lehetővé, hiszen számolnunk kell annak konstruáló jellegével is: ily módon az önreflexió kettős lehetősége nyílik meg az elbeszélő számára” (TÁTRÁI Szilárd, Perszonális narráció Ottlik Géza Iskola a határon című regényében = T. SZ., Az ..ÉN" az elbeszélésben. A perszonális narráció szövegtani megközelítése, Argumentum, Bp., 2002, 127).

53