Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 1. szám - Czakó Gábor: Holt lelkek, A halál civilizációja, Eszközök eszköze
] CZAKÓ GÁBOR Holt lelkek Néhai Czuczor Gergely és Fogarasi János urak szerint méltóság szavunk az elhalt ’méh gyökből származik, értelme emel. A régi magyar fejedelmeket pajzsra emeléssel iktatták be. Am könnyebb magas méltóságra emelkedni, mint méltónak bizonyulni rangunkhoz. A méltóság fogalmában tehát külső és benső elemek vegyülnek. Megrendítő a roppant tehetséges boldog Salamon királyunk számos dicsőséges hadjárata, és ugyanannyi árulása, vesszőfutása a hatalomért, amíg krónikáink szerint a „Szentlélek sugallatára” meg nem értette, hogy a külső méltóság múlandó, tehát káprázat, valótlan, az igazit belül kell keresni. így lett vezeklő remete Pólában, csontereklyéit az ottani székesegyház főoltárában őrzik. A méltóság tartópillérei a becsület, a tudás, a szeretet. Ezek nem erkölcsi, hanem ontológiai, létbeni értékek. Vajon kialakulhatott volna a nyelv becstelenségben? Fönnmaradt-e az a család, amelyik a galócát olykor csiperkének mondta? Amelyik nem becsülte a tudást, s vele a tudó embert, a gombaismerőt. Közkeletű tapasztalat, hogy még a kutya sem bírja ki a gazda reggeli simo- gatása nélkül, az ember pedig szeretet nélkül őrjöngeni kezd. • Az ember legmagasabb méltósága az, hogy Isten képmása. Egyedül a közös Atyából vezethető le valamennyiünk testvérisége. Az erkölcs gazdag bűn-erény rendszere részint az Úr imádásának, részint az emberi méltóság tiszteletének útmutatója. Kereszteléskor a keresztség méltóságára kenik föl a megkereszteltet krizmával, éppen úgy, mint a királyt koronázáskor. Vagyis a keresztény ember király, mégpedig olyan király, aki nem hatalmaskodik mások fölött, hanem segíti őket életük terheinek viselésében. Ez a szeretet kettős főparancsában fejeződik, ki, aminek gyönyörű összefoglalását adja Szent Ágoston: „Szeress, és tég)', amit akarsz'". Ezen órákon keresztül elmélkedhetnénk, s oda jutnánk, hogy a valóságos szeretetben élő ember Istennel jár, benne él, állandóan segít másokon. Gondoljunk, mondjuk, Kalkuttái Terézre, vagy Böjté Csabára. Kevesen jutottak náluk magasabb méltóságra: a szeretetnél nagyobb elismerést sem adni, sem kapni nem lehet. „Szeretném, ha szeretnének, s lennék valakié, s lennék valakié!” — sóhajtja Ady. Jó fi- gyelmezni arra, hogy a szeretet nem érzelem, hanem életmód, alapállás: odaadom magamat, és úgy bánok a másikkal, mint önmagámmal. Ahogy Jézus tanácsolja: „ne tedd azt, amit nem kívánsz, bog)' veled tegyenek." Ezen alapszik Kant etikája is: „cselekedj líg)', hog)i magatartásod egy általános törvényhozás zsinór- mértéke legyen." Vagyis mérjél úgy, ahogy kívánod, hogy neked mérjenek. Ez ismét evangéliumi gondolat. Azért itt ez a körforgás, mert ez az emberi méltóság gyökere. • Közvetlenül az Isten utáni méltóságra emeli a szülőket a Tízparancsolat: tiszteld atyádat és anyádat. És általában az ősöket, az öregeket, hiszen ők ismerik a 21
