Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 3. szám - Sturm László: A városi nemesi társaság utolsó virágkora (1. rész)

Kúria romjai a dél-erdélyi Malomvizen

Az ősnemes származást, a hatszázötven éven át érintetlenül megőrzött családi birtokot sokkal többre értékelte egy újsütetű báróság vagy grófságnál.”8. A festő, egy levele tanúsága szerint, kutatta is családja történetét.' Ez a büszkeség és belterjesség nem jelentett gőgös elzárkózást. A dzsentrik a műveltebb polgári rétegekkel együtt vesznek részt különböző társaságokban, különösen a századforduló táján, a vidéki papok állandó vendégei a nagyobb étkezéseknek, és a kúriák és kastélyok urainak a falusi nép mulatságain is megvan a maguk szerepe. Mindegyik elbeszélő kiemeli az úr és a cseléd, illetve az úr és a falusi nép közötti viszony patriarkalitását. (Például Berzeviczy írja Szmrecsányi Odönékről: „szép gazdaságában pedig a képzelhető legpatriarchálisabb viszony uralkodott; azon az úrbériség eltörlése nem változtatott semmit: az ő faluiban minden ember azontúl is olyan tisztelettel, de egyúttal olyan ragaszkodással nézett a földesurára, mintha valamennyiöknek egy személyben parancsolója s jóságos atyja is volna”.1” Mindezek ellenére az elsődleges és legfontosabb társaságot a rangbéliek jelentették. Bornemisza értelmezi is ezt a kérdést: „helyben egyiknek (se a felnőtteknek, de a diákoknak - S. L.) sem volt hasonló felfogású és hasonló kultúrával rendelkező társasága, és kénytelen volt az idő legnagyobb részét kizárólag a saját családja kötelékében leélni. Ez magában véve is azt a hatást váltotta ki, hogy keresnie kellett, legalábbis időnként, az érintkezést hasonló társadalmi körökhöz tartozó egyénekkel és családokkal”.11

A szűkebben vett családok is a mainál jóval nagyobb létszámúak voltak az általánosnak mondható nagy gyerekszámnak köszönhetően. (Részben emiatt aprózódott el az idők folyamán számos birtok.) Például „Szinyeiéknek összesen nyolc gyermekük volt”, a daróci Berzeviczy-Szinyei házaspárnak tizennégy...12 A nagyobb család gyakran együtt lakott, és a feleségek felváltva vitték a háztartást.13 A családi ügyek intézésére általában a családi tanács felügyelt,

58