Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 2. szám - Bakos Ferenc: Magyar kavics

düléssel, ám annál nagyobb intenzitással résztvevővé válni; a recenzenstől rá­adásul még az is, hogy - a lehetetlent próbálva - írott szavakba öntse, a „jó pár” közül néhánynál legalább, hogy miért tartja „igazi” haikunak. Ligetes tájban eltévedt pillangónak: útjelző tábla. Ugye, milyen egyszerű, mondhatnánk kis semmiség! És mégis: a ligetes táj­ban máris jelen vagyunk. A helyszín drámai, egyúttal színházi, a ki-tudja-miért ottfeledett, hivalkodó táblával; várjuk a jelenést, az elcsavargó pillangóét. És a varázslat: mi magunk vagyunk az a pillangó; szárnyainkat lebegtetve vacillá- lunk, beljebb merészkedjünk-e a ligetes tájba... Azt is érezzük: tombol a nyár, vagy majd fog... Ennek a haikunak iker-párja, ahol a szemlélő - az ortodox szabály szerint helyesen - azonosul is meg nem is szemlélődése tárgyával: Kihalt csőszkunyhó - a szexnek befellegzett didergő pókok. Alaposan bekukkantunk, sőt, teremtésünk alá gubbadva, be is óvatlanko- dunk a kunyhóba. Gyerekkorunk, kamaszkorunk, felnőttkorunk emlékei szin­te szétfeszítik a zsúppal bezárt teret. Ila máshol, máskor nem is, itt bizony most végérvényesen befellegzett! A kunyhó kelepcéje: akar a fene didergő pók lenni! - és mégis azok vagyunk mi, szexussal teremtettek, bizony, mind- ahányan. Kívül komor felhők; napokig tartó őszi eső jön, és még a mostaninál is hidegebb - ha sokáig maradunk: akár csontig hatoló. A költő itt megtalálta az egyesegyedül érvényes szót: „befellegzett” - más nyelvben tán nincs is ilyen! Milyen jó, hogy magyarul ír, és haikut! Rabsága titka: bár nyitva a kalitka, mégis visszajár. Ez a haiku is milyen szerencsés, hogy például nem angolul íródott: nem kell megnevezni az alanyt a személyes névmással. Az it, he vagy she behatárolná gondolatunk mozgásterét. így a női olvasó gondolhat a visszajáró férfira, a fér­fi-olvasó a kalitkába zárható nőre - még akkor is, ha sejtjük: itt bizony egy el­kényeztetett madár röpköd ki-s-be a kalickába. Az alany-nélküliség egyúttal a humor forrása. (Mert, ha még nem mondtuk volna, a humor, az bizony szük­ségeltetik. Maga a hai-ku is azt jelenti: humoros-beszéd.) Álarcod mögött elmúlt karnevál vallat fájdalmat, gyönyört. 88

Next

/
Thumbnails
Contents