Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 2. szám - Végh Attila versei
Bűbáj Csak ülök, mint a vak a fényben. Belül nincs, ami kint nagyon. Belül csak nagyon fáj a térdem s ha ír bejönne — nem hagyom. Mi védettebb, mint vak a fényben. Milyen furfangos szerkezet: mint a beszéd egy olyan lényben, mi nélkül állat sem lehet. Mivel én most már meg se rendülök, temetés napján jobb ha bent ülök, teremtés napján kiszólít az Ur muskátlis ablakokból, magyarul, majd akkor jövök mint a villamos, a nyelv, a semmi tudja, hogy na most!... nagy készenlét a múlt, a rím, a bor, a vers öngyilkos Laokoon-szobor. ✓ Eszenlét f / / / 59
/
