Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11-12. szám - Franciska Major-Čurkovič: Ősz az Adrián
indult Budapestről, és egész éjjel utazva hétfő délelőtt érkezett Abbáziába. Még aznap jelezte feleségének és Korzáti Erzsébetnek, hogy szerencsésen megérkezett. Feleségének abbáziai tartózkodása idején négy4 Korzáti Erzsébetnek ugyancsak négy levet írt’. Ez utóbbinak első alkalommal képeslapot küldött, erre utal a 151. levél jegyzete: „képeslap, amely az abbáziai Piccolo Portát ábrázolja.”6 A szöveg rövidségéből és a minden bizalmasságot kerülő megszólításból is erre következtethetünk. A többi, hosszabb lélegzetű levélben a megszólítás is sokkal inkább bizalmas. Ezekben a levelekben beszámolt az utazásról és az abbáziai első benyomásokról. Bizonyos mértékben megjelennek a város leírásának körvonalai is: „kezdem kiismerni és felfedezni a várost, minden nagyon szép, még olyan teljes a nyár, mint odahaza júliusban”. Feleségének írt első levelében a fárasztó utazás miatt panaszkodott. A vonatban találkozott ismerősökkel, de Abbáziában még nem. Itt is találunk néhány utalást a városra, amikor a balatoni fürdőhelyhez hasonlítja: „Ez az egész fürdőtelep egy óriási és gyönyörű Siófok”.* A város leírását másnap folytatta, de még mindig igen szűkszavúan: „Abbázia gyönyörű, de még most, utószezonban is nagyon mondén és pesties”.'4 Rövid sétáját is épp, hogy csak megemlítette: „csak a szükséges terepszemlét tartottam meg a partokon, a főuccán, az Angiolina parkban, a mólónál és feljebb, jobbra, Laurana felé, hogy tájékozódni tudjak”.10 A szálloda a város főutcáján állt (ma a Tito marsall utca 124/3 szám alatt), de ezt az utcát sem írta le, csak az utcáról hallatszó hangok alapján jelenik meg ugyanebben a levélben. A nyitott ablakon behallatszott az autók zaja és a rádió bömbölése. Érdekes, hogy ezeken a benyomásokon kívül magáról a városról nem számolt be. A szállodát sem írta le. Csak a címét adta meg feleségének az első levél végén: Hotel Regina." (163.) A Korzáti Erzsébetnek írt második levélben (152.), sőt a rákövetkező kettőben is, a keltezésben szerepelt a szálloda neve, de magában a levélben is benne volt a cím: „Abbázia, Hotel Regina (Italia)”." Ez a szálloda másodikként épült Abbáziában 1885-ben, és Stefánia főhercegnőről Kronpinzessin Stephanienak nevezték el. Amikor az első világháború után 1924-től a várost Olaszországhoz csatolták, a szálloda nevét is megváltoztatták, és III. Viktor Emmanuel olasz király feleségéről a Regina Elena nevet adták neki. 1945-től 1948-ig Hotel Moszkva volt a neve, azután Central, 1966-tól pedig Hotel Imperial". Az említett levélben olvashatjuk azt is, hogy a szálló, annak ellenére, hogy a Majestic Quarnero depandansza, elsőrangú minőségű. A Majestic Quarnero, a mai Hotel Kvarner az Imperial Szálló előtt épült 1884-ben, és a költő ottjártakor is mai alakjában volt látható. Az Imperial ugyancsak, de nem a Majestic Quarnero depandansza volt, hanem fennállása óta önálló szálloda.14 A Majestic Quarnero a tenger partján áll, az Imperial pedig mögötte, a főutca másik oldalán, ezért írhatta Szabó Lőrinc, hogy: „Szobám nem a tengerparton van pont, de IV. emeleti, úgyhogy »az egész Quarnero« látszik az ablakból”." Amit viszont gyakran emlegetett, az a szobája előtti erkély, ott szokott üldögélni, pihenni, levelet írni vagy olvasni: „Ebéd előtt kiültem az erkélyemre, széles, oszlopos, csémpepadlós, sárga erkélyemre [...] A nap úgy süt, hogy a tinta, amivel írok, egészen forró, és a papír éget”.16 Am az erkély is csak a tengerre nyíló kilátás miatt volt fontos számára, és az 54
