Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám - Alexa Károly: Könyvről könyvre - "Na ne"

nő: a férfi csak felényire fogja föl a női lélek csöndéletét, és a nőnek a férfi kü- léletéről kimerítő képzelete csak a nőiség rovására lehet.” Ilyesféle egy megértő vélemény, ami után azonban már ez következik: „A nők angyalok volnának, ha emberek közé nem jönnének.” „Hazánkban, fájdalom - búsong egy gáláns honfi a Honderű 1843-as évfolyamában - oly kevés az írónő, hogy azok külön irodalmat - melynek jellemzetét adni lehetne - még nem képeznek.” Ugyanekkor a Pesti Divatlapban ez olvasható:,,,.. a női, házi foglalkozásokat egészen elhanyagoló, a női tulajdonokból teljesen kivetkőzött, kardos, szakállas asszonyírók kiállhatatlan lények.” Jobb esetben azon mereng a szigorú férfiú, hogy a nő a szenvedéstől, csalódástól lesz írónő - „közönségesen szerencsétlen szerelemből, vagy vastag félreismerésből; az írónő szellemteljes arculatán, valamint síremlék márványán, e fölirat ’Szíve vértanúja’ olvastatik.” S persze a férfiírók is olykor szólni kényszerülnek: Jókai erősen írónőpárti, finom ember lévén, meg hogy Gyulainak ellentmondhasson, Arany viszont, szikár, kálvinista vidéki magyarként kritikus barátja mellett voksol. Nagy kortársuk Madách, akinek megadatott, hogy oly „sokszínű” Évája modelljét egy ideig feleségként bírhassa, egyenesen akadémia székfoglalójának választja e témát: A nőről, különösen esztétikai szempontból. (Izgalmas fiziológiai megjegyzései közül megfontolásra ajánlható pl. az, hogy „A nő testének aránylag sokkal tetemesb része van nemi célokra alkotva”, mint a férfiúé, vagy ez: „A kaukázusi faj férfiagyának átlagos kerülete majdnem két hüvelykkel nagyobb, mint a női agyé!”)

Sajátos ellentmondás nálunk, hogy míg a magyar nők is elszántan küzdenek azokért a jogokért, amelyekért - főleg - angol és amerikai sorstársaik, ugyanakkor hölgyeink készséggel elismerik a magyar férfi eredendő lovagiasságát, és éppen ebben látják biztosítékát annak, hogy nálunk az eszményi egyenjogúság hamarosan diadalra jut, hogy megszűnjék a nő alárendeltsége, miként a társadalmi elnyomatás minden más fajtája is. „Az emberi nem történetének egész

92