Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10-11. szám - Kakuszi Péter: A gyilkosság mint motívum Márai Sándor egy fiatalkori írásában
egymás mellé rendelhetők, és a hősnő szerepétől függetlenül a sajtó felelősségét és szerepét indirekt módon hangsúlyozzák - nem válaszokat adnak, hanem átgondolásra biztatnak a sajtószereppel kapcsolatosan éppen úgy, mint az eutanázia mindig aktuális problematikájával. A történetnek inkább a fikcióhoz van köze, mintsem a valósághoz, bár kétségtelen, hogy az egyik, az objektivitásra való törekvést leginkább célként kitűző publicisztikai műfaj, a riport tárgyilagosságát sugallja az első sorokban és néhány szubjektív véleményt jelző megjegyzést kivéve a tragédia bekövetkezéséig csak néhányszor mellőzi a riport műfaji követelményeinek betartását. Az írás két értékstruktúrát jelenít meg a tényszerűség látszatát keltve, ugyanakkor helyt adva a szerző szubjektív kételyeinek. A két világ elkülönül a szövegben aszerint, hogy az ott meglévő kódoknak - a dekódolás(ok) során - milyen jelentőséget tulajdonítunk. A szöveg befejezésének szubjektív szerzői megnyilatkozása a dekódolás többféleségének - a többféle értelmezés kísérletének - ösztönzést ad. A kétféle értékrend közül az egyik a hősiességnek a mindennapok világának háttérben meghúzódó áldozatvállalása, amely az eutanázia utáni gyötrő lelkiismeret felvállalását is jelenti, míg a másik értékrend a karriervágy homályban maradó gátlástalansága. Az értelmezési tartományok, a lehetséges világ közötti értékrendbeli különbség átjárhatatlan. Mindkettőben közös azonban,hogy semmit sem zár le, hanem inkább kérdéseket ébreszt, és ezen továbbgondolandó kérdések fókuszában már nem Stanislawa Uminska története, hanem az individuumot egyeddé degradáló sajtó és az eutanázia problématikája áll. Ezekre a szerző csak érintőlegesen utal, mégis ez a két problémafelvetés - a gyilkosságmotívum sajátos történetbe rögzítése kapcsán - alapvetőbb kérdések felé mutat, mint Stanislawa Uminska tragédiája. Az individualitás védelme, az alapvető polgári értékek legveszélyeztetettebbje és ugyanakkor legfontosabb eleme, a húszas évek közepétől egyre gyakrabban témája írásainak. 1 * * 4 1 Márai Sándor: Az irgalmas hősnő, in: Márai Sándor: Kitépett noteszlapok (szerk.: Kakuszi B. Péter), Lázi Kiadó, Szeged, 2005.95-97.o. (német nyelvű szövegváltozata: Mord aus Barmherzigkeit, Kakuszi B. Péter Márai Sándor és Németország, Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2001. 155-156.0.) ■ U0.95.0. (az alábbiakban MSK) ' Csűri Károly: A lehetséges világok vizsgálata mint mii ért elmezés, in. A műértelmezés helye az irodalomtudományban (szerk.. Bernáth Árpád), JATE Kiadó, Szeged, 1990. (a továbbiakban: CSKA:). 111-112.o. 4 MSK. 95.o. ' u.o. 97.o. Kakuszi B. Péter: Márai Sándor és Németország, Pro Pannónia Kiadó, 2001.155-156.0. (az idézett német szöveg magyarul: A per felvetett ismét egy örökké időszerű kérdést: szabad-e az embernek embertársát szánalomból megölnie?) ' MSK. 95.o. " u.o. 96.o. ' u.o. U.0.97.0. " CSKA. 115.0. MSK. 95.o. u.o. 97.o. H u.o. '■ u.o. 59
