Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 10-11. szám - Kakuszi Péter: A gyilkosság mint motívum Márai Sándor egy fiatalkori írásában

egymás mellé rendelhetők, és a hősnő szerepétől függetlenül a sajtó felelőssé­gét és szerepét indirekt módon hangsúlyozzák - nem válaszokat adnak, hanem átgondolásra biztatnak a sajtószereppel kapcsolatosan éppen úgy, mint az eutanázia mindig aktuális problematikájával. A történetnek inkább a fikcióhoz van köze, mintsem a valósághoz, bár két­ségtelen, hogy az egyik, az objektivitásra való törekvést leginkább célként ki­tűző publicisztikai műfaj, a riport tárgyilagosságát sugallja az első sorokban és néhány szubjektív véleményt jelző megjegyzést kivéve a tragédia bekövetkezé­séig csak néhányszor mellőzi a riport műfaji követelményeinek betartását. Az írás két értékstruktúrát jelenít meg a tényszerűség látszatát keltve, ugyanakkor helyt adva a szerző szubjektív kételyeinek. A két világ elkülönül a szövegben aszerint, hogy az ott meglévő kódoknak - a dekódolás(ok) során - milyen jelentőséget tulajdonítunk. A szöveg befejezésének szubjektív szerzői megnyilatkozása a dekódolás többféleségének - a többféle értelmezés kísérle­tének - ösztönzést ad. A kétféle értékrend közül az egyik a hősiességnek a mindennapok világának háttérben meghúzódó áldozatvállalása, amely az euta­názia utáni gyötrő lelkiismeret felvállalását is jelenti, míg a másik értékrend a karriervágy homályban maradó gátlástalansága. Az értelmezési tartományok, a lehetséges világ közötti értékrendbeli kü­lönbség átjárhatatlan. Mindkettőben közös azonban,hogy semmit sem zár le, hanem inkább kérdéseket ébreszt, és ezen továbbgondolandó kérdések fóku­szában már nem Stanislawa Uminska története, hanem az individuumot egyeddé degradáló sajtó és az eutanázia problématikája áll. Ezekre a szerző csak érintőlegesen utal, mégis ez a két problémafelvetés - a gyilkosságmotí­vum sajátos történetbe rögzítése kapcsán - alapvetőbb kérdések felé mutat, mint Stanislawa Uminska tragédiája. Az individualitás védelme, az alapvető polgári értékek legveszélyeztetet­tebbje és ugyanakkor legfontosabb eleme, a húszas évek közepétől egyre gyak­rabban témája írásainak. 1 * * 4 1 Márai Sándor: Az irgalmas hősnő, in: Márai Sándor: Kitépett noteszlapok (szerk.: Kakuszi B. Péter), Lázi Kiadó, Szeged, 2005.95-97.o. (német nyelvű szövegváltozata: Mord aus Barmherzigkeit, Kakuszi B. Péter Márai Sándor és Németország, Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2001. 155-156.0.) ■ U0.95.0. (az alábbiakban MSK) ' Csűri Károly: A lehetséges világok vizsgálata mint mii ért elmezés, in. A műértelmezés helye az irodalomtu­dományban (szerk.. Bernáth Árpád), JATE Kiadó, Szeged, 1990. (a továbbiakban: CSKA:). 111-112.o. 4 MSK. 95.o. ' u.o. 97.o. Kakuszi B. Péter: Márai Sándor és Németország, Pro Pannónia Kiadó, 2001.155-156.0. (az idézett német szöveg magyarul: A per felvetett ismét egy örökké időszerű kérdést: szabad-e az embernek embertársát szánalomból megölnie?) ' MSK. 95.o. " u.o. 96.o. ' u.o. U.0.97.0. " CSKA. 115.0. MSK. 95.o. u.o. 97.o. H u.o. '■ u.o. 59

Next

/
Thumbnails
Contents