Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10-11. szám - Kakuszi Péter: A gyilkosság mint motívum Márai Sándor egy fiatalkori írásában
KAKUSZI PÉTER A gyilkosság mint motívum Márai Sándor egy fiatalkori írásában A fiatalkori Márai-írások feltárása és közzététele - ami jelenleg folyamatban van - lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy a korai és az ún. „érett” művekben alkalmazott motívumok, felbukkanó témák között azonosságot vagy hasonlóságot találhatunk-e. Ennek szisztematikus feltérképezése, a korai és a későbbi művek közötti esetleges tematikus vagy motívumbeli kapcsolatok feltárása jelenleg csak az elején tart, de az máris igazolódott, hogy a fiatalkori írások jelentős része a későbbi, ismertebb alkotások előtanulmányaiként is felfogható. Mindenekelőtt azokra a korai írásokra kell gondolnunk, amelyek már kevéssé vagy egyáltalán nem viselik magukon az expresszionizmus jegyeit. Az anarchista gondolatvilághoz az első emigrációja kezdetén elég közel álló Márai fokozatosan eltávolodik az expresszionizmustól és az anarchizmustól, és a „polgári gondolkodás” meghatározó elemeit integrálja értékrendjébe. Az ún. polgári eszményekkel persze nem most találkozik első ízben, hiszen neveltetése is ennek az értékszemléletnek a meghatározó elemeit oltotta belé. Ez az értékvilág - amelyet családjától természetesen nem szolgai módon vesz át, hanem annak meghatározó elemeire újból és újból rátalál - élete végéig formálja szemléletét. A fentebb említett értékrendhez való közeledés oka és egyben következménye a korai műveiben már jelenlévő sajátos motívumvilág, melynek számos elemével a későbbi műveiben is találkozunk. Ezek közé tartoznak a szegénység és gazdagság között feszülő társadalmi ellentéteket és morális kérdéseket felvető írások éppen úgy, mint a sajtó felelősségét boncolgató alkotások. írásaiban többször előkerül a gyilkosság és az ön- gyilkosság mint motívum, amelyet a csalással, a nyomorgó művész sorsával, a szerelemmel és a sajtó felelősségével is összekapcsol. Számtalan olyan elem is felbukkan, amely külön-külön vagy éppen közülük több együttesen a világirodalom gyakori motívumai között szerepel, mégpedig évszázadok óta. Márai a fent említetteket témaként vagy motívumként a későbbi műveiben is visszatérően alkalmazza, nemegyszer burkolt önéletrajzi vonatkozásokkal. A gyilkosság motívumát igen sajátos módon kapcsolja össze a szerelemmel és a sajtó felelősségével eg)' Párizsban írt, de Németországban és Magyarországon megjelentetett írásában, amely a publicisztika és a belletrisztika jegyeit egyaránt viselő műfaji határterületen mozgó mű'. Az irgalmas hősnő címet viselő írás magyar és német szövegváltozata igen komoly eltérést mutat. A fordítás már önmagában egy szövegváltozatként is felfogható, de a magyarul megjelentetett írást Márai - a fordított szövegtől egy csillaggal elválasztva - kiegészítette egy rövid szakasszal. A német változat tehát egy bekezdéssel rö- videbb, mint a magyar nyelvű, másrészt a magyar és a német szöveg kódolt információi más helyeken is komoly eltérést mutatnak. Nem áll szándékomban a két szövegváltozat szisztematikus összevetése, annál is inkább, mert a német 55
