Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 10-11. szám - Bánki Éva: Az ártatlanság fele
De ez csak egy mondatocska volt. Egy félénk kis mondat az átkok, pusztító halál, lángtenger, járványok közepette, és a nap újra megállt Gibeonnál, és sajnos az éneklőkanonok hangja is elakadt, nem a borzalmas jövendölések miatt; itt néhány oldal hiányzik, mondta a fiú zavartan, magyarul. A könyvkötő' kifelejtett néhány oldalt, mondta, vagy valaki, aki ezeket a sorokat másolta, nem merte leírni, mi vár a világra. Sebe bólintott, és a kanonokokkal közösen elmondott egy imát, hogy a bűnös föld fellélegezzen, ezek a szörnyű jóslatok soha ne teljesedjenek be. Az ima végétért, és Sebe megkérdezte: ti elhiszitek-e, hogy a mi Gellért püspökünk a kommentár szerzője? Az ezredfordulón sok ilyen vésztjósló mű íródott, kezdte Vid, óvatosan, kipuhatolva, hogy a vészt- jósló szó nem sérti-e az agg főpap füleit. Csak folytasd, parancsolta Sebe. Tudom, folytatta Vid, hogy az ezredfordulón a világ majdnem lángtengerré vált, de a szerzetesek imái megtartották a napot az égbolton. Am Gellért nem a világvégéért imádkozott, nem kívánta, hogy Krisztus halálának ezredik évében lángtenger öntse el a világot. A mi Gellértünk, folytatta büszkén, hitt az emberekben, grammatikát tanított a pusztában, imádkozott, hogy magyar nyelvű művek szülessenek, hogy ne legyen akkora hőség nyáron, hogy ne hulljon jégeső a fiatal kertekre. Vajon melyik világvége-fanatikus törődik ezzel? A kérdés érdekes volt. O, Sebe tudta, hogy Gellért a veteményeskertekért is valóban imádkozott (ő termelt először vöröskáposztát Magyarországon), ám különös módon ő is fanatikus. De ez a kétféle magatartás nem vág egybe, kiabálták a kanonokok, miért alapítana valaki a várvavárt világvége előtt püspökséget. Sebe tudta, hogy egyetlen emberben sokféle magatartás elférhet. Andrea Morosini több-kevésbé sejti, hogy az aranyhímzőnőjét a tulajdon nagybá- csikája gyilkoltatta meg, és mégis elrohant, hogy Beatrice néni főztjét megkóstolhassa, hogy a családi dicsőségben sütkérezzen. Sokféle indíték elfér bennünk, mondta, mindaddig, míg nem tudatosítjuk magunkban, hogy ezek összeférhetetlenek. De nem erősködött túlzottan, Alberto testvér, a kommentár szerzője olyan elszánt gyűlölködő volt, olyan szenvedéllyel akarta látni a világmindenséget elemésztő lángokat, hogy Sebe maga sem hitte, hogy azonos lehetne Gellérttel. Még akkor se, ha a Három Utazó, a három Magyarországra induló fiú közül egyedül Alberto atya rendelkezett Gellért műveltségével. Van még egy magyarázat, mondta a fiúknak, és kérlek titeket, erről se feledkezzetek meg. Egy fiatal, világgyűlölő szerzetes megérkezik az ezredik évben alapított keresztény királyságba, mert hisz abba, hogy ez az Uj Ország egy tökéletes királyság lesz. Mindenhol uralkodni fog a rend, béke, igazság, s Magyarország lesz Noé bárkája, amely túléli majd a világkatasztrófát. A fiatalok arca megrándult, ám Sebe csendesen folytatta. Mi már annyira eltávolodtunk ettől az eszménytől, hogy fel se tudjuk fogni, hogy mennyire lelkesíthette mindez a világtól elvonult szerzeteseket. Olyan távol kerültünk minden eszménytől, hogy meg se érthetnénk őket. 54
