Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Fűzfa Balázs: "Jasznaja Poljanában is bevezették a villanyt" avagy van-e "másik" kritika?
] FŰZFA BALÁZS JASZNAJA POLIANÁBAN IS BEVEZETTÉK A VILLANYT" AVAGY VAN-E „MÁSIK" KRITIKA?1 Nem vagyok kritikus - olvasó vagyok. Szoktam ugyan írni könyvekről, írókról ezt-azt, tanulmányt, recenziót, esszét, talán még kritikát is, ám mégsem gondolom, hogy az „igazi” kritikáról elméleti szinten valami fontosat tudnék mondani. Megérzéseim talán vannak. Egy ilyen megérzés nyomán indultam el egy ötlettel „a virtuális térben” az Életünk Szerkesztősége felé vagy másfél évvel ezelőtt - először talán csak szórakozásképp kérdezvén, hogy ugyan miért nem írnak a magyar irodalmi lapok (eleget) a CD-ROM-on, DVD-n, interneten megjelenő irodalmi művekről? Miért oly gyér a magyar irodalmi közélet érdeklődése a hálózaton lévő irodalom és a hálóirodalom iránt? Hisz néhány megszállott embert és csoportot leszámítva alig-alig olvashatunk a digitális irodalomról a papír-lapokban. A szerkesztők fogadókészek voltak, teret és időt adtak nekem arra, hogy írjak egy sorozatot a „másik irodalomról”. Közben a bevezető első részt elkérte a Könyv és Nevelés másodközlésre, ahol az elementáris értetlenséget, sőt ellenkezést váltott ki - elsősorban könyvtárosokból. Voltak szelídebb hangú hozzászólók is - mint például Szegedy-Maszák Mihály vagy Mikulás Gábor -, ám alapvetően mindenki túlzásnak tartotta, amit az irodalom jövőbeli digitalizálódásáról írtam. A „vita” során érdekes tapasztalatokat szereztem sokmindenről, melyek közül most talán az tartozik ide, hogy mennyire más reakciókat váltott ki ugyanaz a téma és szöveg más-más olvasóközönségből. Míg az Életünkben teljesen természetes módon kaphatott teret eme sorozat, egy szűkebb, szakmaibb jellegű folyóiratból (az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum lapjából) szó szerint kiebrudalták. Vagy, kevésbé finoman szóivá: kiutálták. Nem gondolom magam hősnek ezért, a történettel csak jelezni szerettem volna: van még tennivalónk, amíg legyőzzük félelmeinket a „másik irodalommal” szemben, amíg rájövünk, hogy békésen megfér egymás mellett egy papír-könyv és egy - könyvtárnyi könyvet tartalmazó - DVD. Néha úgy vélem, itt és most - s még inkább a jövőben - olyasmiről vitatkozunk (már akik vitatkoznak), amiről értelmetlen dolog vitatkozni, hisz hamarosan bizonnyal egyetlen megfontolandó szempont marad az emberiség számára: egy kilogramm papír előállításához négy kilogramm fára van szükség. Ez az, ami megkérdőjelezhetetlen faktum. • Az a bizonyos néhány megszállott nagyon-nagyon lelkes volt a kezdetek idején (s még ma is az), amikor tulajdonképpen a semmiből - s gyakran ingyen - olyan kiváló kezdeményezéseket indított, s aztán olyan kiváló „intézményeket” hozott 76
