Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 9. szám - "Ördög már veletek" - Nagy Gábor: "... a világ képeiben mi vagyunk" A Nagy László-líra korszerűségéről

8 Alföld)'Jenő: „Mindenség summáslegénye". Nagy László: József Attila! Magyar Napló, 2005. 7. 5-9.

9 Görömbei András: Nagy László költészete. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005.

10 Monumentális négy sorban. Nagy László: A vak remény, Profán ikon. Nagy László: Madárijesztő', Legfőbb valónk. Nag)' László: Hegyi beszéd. In: Alföldy Jenő: „Egy szenvedély margójára" Ötvenöt műelemzés. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2005. 270-289.

" Nagy László mitologikus költői világa. Felsó'magyarország, Miskolc, 1996; A csadafiu-szarvas. Poézis, ember és univerzum Nagy László költeményében. Nag)' László Szellemi Öröksége Alapítvány, Iszkáz, 2003.; Fűszál és mindenség -folklór és archaikum az újabb magyar irodalomban. Holnap, Bp. 2005. l; Nagy László-tanulmányok. Mikszáth, Salgótarján, 1993; Nagy László. Kortársaink. Balassi, Bp. 1995, Nag’ László. Élet-kép sorozat. Bp. 1999.

11 írások Nag Lászlóról. Püski, Bp. 1993.

14 Nagy László tekintete. A költőn mesterek és a kortársak között. General Press Kiadó, Bp. 1994.

11 Nagy László. Tegnap és ma. Kalligram, Pozsony, 1998.

I'1 Interjú, I960. In: Nag)' László: Versek és versfordítások 1. Magvető, Bp. 1975. 551. r Például Alföldy Jenő a Madárijesztő értelmezése kapcsán.

18 Heidegger, M.: Levél a „humanizmusról” In: Útjelzők. Osiris, Bp. 2003. 293.

19 Alföldy Jenő: Nagy László - 2000-hez közeledve. ÉS, 1989. 37.7.

In: Nag)' László: Versek és versfordítások 1. Magvető, Bp. 1975.548.

;1 Görömbei András: Nagy László vonzáskörében. Jánosi Zoltán könyveiről. Hitel, 2005. 7. 19.

" In: Heidegger, M.: Útjelzők. Osiris, Bp. 2003. 194.

:J Hitel, 2005. 7. 18.

24 Magyar Nyelvőr, 1989. 3. 327.

:i Nagy László háza. Tiszatáj, 1989. 7. 59.

"Albert Einstein: A tanítás szabadságáról. In: Válogatott írásai. TvpoTex, Bp. 2005. 355.

NAGY GÁBOR

___ A VILÁG KÉPEIBEN Ml VAGYUNK"

A NAGY LÁSZLÓ-LÍRA KORSZERŰSÉGÉRŐL

1

A legjelentősebb művészi teljesítményeket is különbözőképp méri a változó idő; lehet, hogy olyik kornak kissé lukacsos a mérőedénye, a másiké talán nem tudja felölelni a teljes megmérendő anyagot. Vannak idők, amikor az ügyeskedő vásáros inkább méri a mérőedényt - amely ez esetben súlyos vasból készül -, mintsem annak tartalmát.

Mindennapos esetek ezek.

Erdemes-e hát berzenkednünk miattuk?

A magyar irodalomtörténet az utókor számos méltánytalanságát tudná elősorolni még akkor is, ha nem jött volna az a súlyos negyven év, amikor - nagyobb istentelenségek mellett - azt is megértük, hogy az eszmék, művészetek és tudományok piacán terrorlegények hitelesítették a mércét.

Ember lett légyen a talpán, aki a sunyi félelem és csigolya-pengető gumibot korát egyenes gerinccel tudta végigdolgozni s végigélni.

26