Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 9. szám - "Ördög már veletek" - Nagy Gábor: "... a világ képeiben mi vagyunk" A Nagy László-líra korszerűségéről
8 Alföld)'Jenő: „Mindenség summáslegénye". Nagy László: József Attila! Magyar Napló, 2005. 7. 5-9. 9 Görömbei András: Nagy László költészete. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005. 10 Monumentális négy sorban. Nagy László: A vak remény, Profán ikon. Nagy László: Madárijesztő', Legfőbb valónk. Nag)' László: Hegyi beszéd. In: Alföldy Jenő: „Egy szenvedély margójára" Ötvenöt műelemzés. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2005. 270-289. " Nagy László mitologikus költői világa. Felsó'magyarország, Miskolc, 1996; A csadafiu-szarvas. Poézis, ember és univerzum Nagy László költeményében. Nag)' László Szellemi Öröksége Alapítvány, Iszkáz, 2003.; Fűszál és mindenség -folklór és archaikum az újabb magyar irodalomban. Holnap, Bp. 2005. l; Nagy László-tanulmányok. Mikszáth, Salgótarján, 1993; Nagy László. Kortársaink. Balassi, Bp. 1995, Nag’ László. Élet-kép sorozat. Bp. 1999. 11 írások Nag Lászlóról. Püski, Bp. 1993. 14 Nagy László tekintete. A költőn mesterek és a kortársak között. General Press Kiadó, Bp. 1994. 11 Nagy László. Tegnap és ma. Kalligram, Pozsony, 1998. I'1 Interjú, I960. In: Nag)' László: Versek és versfordítások 1. Magvető, Bp. 1975. 551. r Például Alföldy Jenő a Madárijesztő értelmezése kapcsán. 18 Heidegger, M.: Levél a „humanizmusról” In: Útjelzők. Osiris, Bp. 2003. 293. 19 Alföldy Jenő: Nagy László - 2000-hez közeledve. ÉS, 1989. 37.7. In: Nag)' László: Versek és versfordítások 1. Magvető, Bp. 1975.548. ;1 Görömbei András: Nagy László vonzáskörében. Jánosi Zoltán könyveiről. Hitel, 2005. 7. 19. " In: Heidegger, M.: Útjelzők. Osiris, Bp. 2003. 194. :J Hitel, 2005. 7. 18. 24 Magyar Nyelvőr, 1989. 3. 327. :i Nagy László háza. Tiszatáj, 1989. 7. 59. "Albert Einstein: A tanítás szabadságáról. In: Válogatott írásai. TvpoTex, Bp. 2005. 355. NAGY GÁBOR ___ A VILÁG KÉPEIBEN Ml VAGYUNK" A NAGY LÁSZLÓ-LÍRA KORSZERŰSÉGÉRŐL 1 A legjelentősebb művészi teljesítményeket is különbözőképp méri a változó idő; lehet, hogy olyik kornak kissé lukacsos a mérőedénye, a másiké talán nem tudja felölelni a teljes megmérendő anyagot. Vannak idők, amikor az ügyeskedő vásáros inkább méri a mérőedényt - amely ez esetben súlyos vasból készül -, mintsem annak tartalmát. Mindennapos esetek ezek. Erdemes-e hát berzenkednünk miattuk? A magyar irodalomtörténet az utókor számos méltánytalanságát tudná elősorolni még akkor is, ha nem jött volna az a súlyos negyven év, amikor - nagyobb istentelenségek mellett - azt is megértük, hogy az eszmék, művészetek és tudományok piacán terrorlegények hitelesítették a mércét. Ember lett légyen a talpán, aki a sunyi félelem és csigolya-pengető gumibot korát egyenes gerinccel tudta végigdolgozni s végigélni. 26