Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 9. szám - "Ördög már veletek" - Ekler Andrea: "házadba mormol aggodalmam" Tűnődések Nagy László születésének80. évfordulóján

fel a fagyott lelkeket. Ezáltal is hangsúlyt kap Nagy László költészetének mitologikus világa, melynek Jánosi Zoltán kiváló értelmezője. Egyetértek Tolcsvai Nagy Gáborral, amikor azt írja Az elrejtett metafora verse című tanulmányában, hogy „Avers kérdései és felkiáltásai ebben az értelemben valóban kérdeznek: ’mi lesz a világgal, ha meghalok?’ A személyes létezés egyszeri voltának megfogalmazásán túl azonban e mondatok felkiáltások is mind, melyek nem ama elmúlás utáni jövőt idézik, hanem a jelenhez szólnak, hitre és cselekedetre hívnak föl.”24 Annyi kiegészítést tennék csupán, hogy a végtelen, szabad párbeszéd ebben az értelemben mindig az adott jelenhez szól, így fordul folyton jövőbe, felhívása indirekt módon maga a vers, a nyelv szabadsága. Ahogy Csoóri Sándor fogalmaz, a nyelv, „amely az egyéni és társadalmi szabadság első számú feltétele.”2’ Ugyanitt, a Nagy László-ház avatására írott beszédében utal Nagy László, Juhász Ferenc és Szécsi Margit nyelvi forradalmára, mely nélkül szegényebbek lennénk. A Nagy László-i nyelv, amelyben megmerítkez- hetünk, az e-mail és sms köbüki nyelvű világában különösen fontossá vált. A nyelvi tapasztalat más-más lehetőségét nyújtja például az Adjon az Istentől a Vodka Zsubrovkáig, a ritmustól, a dallamtól, a nyelvi lét ízlelgetésétől annak versbeszédbeli megértéséig, amit például Heidegger állít a nyelvről.

Rendkívül fontosnak tartom Nagy László verseinek újraolvasását. A recepcióból egyértelműen kiderül, igény van az olyan olvasatokra a „jövő kőikéi” részéről is, melyek nem a mítoszteremtést, mítoszápolást, de nem is a bálvány- döntögetést célozzák. Albert Einstein így fogalmazott: „ítéljen mindenki a saját véleménye szerint, saját olvasmányai alapján, de semmiképpen sem azután, amit mások mondanak neki.”26

Nagy László alkotásainak újraolvasása számomra élő igény, az elmondottak mellett Csoóri Sándor önreflexív megállapítását kiterjesztve azért, mert közelében az ember igazabbnak, jobbnak, szabadabbnak érzi magát. Ajánlani tudom, hogy újraolvassák verseit, remélni nem, mert azt is Nagy Lászlótól tanultam, hogy „illetlen a remény hirdetése”.

1 Kálmán C. György: Mi a bajom X'agy Lászlóval? 2000. 1989. 9. 48-52.

: Görömbei András: Megjegyzések egy pamflethez. Tiszatáj, 1989. 12. 93-101.; Alföldyjenő: 'S agy László - 2000-hez közeledve. Elet és Irodalom, 1989. 37. 7.; Domokos Mátyás - Orbán Ottó: Xagy László - 2000-ben. Magyar Napló, 1989. 4. 5.

• „Kálmán C. György, tisztességes pamfletírói szándéka ellenére, olyan ítéleteket tett közzé, amelyek sürgős, mondhatnám soron kívüli helyesbítést igényelnek, mert merőben téves előfeltevésekre alapozta őket. Ezért nem a végkövetkeztetéseivel, hanem a hozzájuk vezető befogadói látás- és hallászavarral, s nem utolsósorban hiányos történelmi értesüléseivel kívánok foglalkozni. Ha tetszik a szó, ha nem: Nagy László Tananyag. Ezért sem mindegy, mit közölnek róla egy tekintélyes lapban." Alföldy, ES, 1989. 37. 7.

4,Jnkamáció ezüstben ". Tanubnányok Xagy Lászlóról. Szerk.: Tasi József. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp. 1996.

' Arató László: X befogadás kérdőjelei és lehetőségei. Xagy László tanítása a középiskolában. 175-186.

6 Görömbei András: Xag1 László vonzáskörében. Jánosi Zoltán könyveiről. Hitel, 2005. 7. 18-25.

Jánosi Zoltán: ..De ott. Erdélyben nehogy meghasadjon a szívem’’ Nagy László erdélyi útjai. Hitel, 2005. 7. 3-18.; Nagy László és az erdélyi irodalom. Magyar Napló, 2005. 7. 9-19.

25