Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 7-8. szám - Bedecs László: Irodalompolitika és irodalmiság
’ KULCSÁR SZABÓ Ernő: Hatás, befogadás, esztétikai tapasztalat. = K. Sz. E.: Műalkotás - szöveg - hatás. Bp., Magvető, 1987, 439-440. ‘Lásd.: Köpeczi Béla feljegyzése Aczél György' számára a magyar irodalom szerepéről. = CSEH Gergő Bendegúz - KALMAR Melinda - PÓR Edit (szerk.): Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963 (dokumentumok). Bp., Osiris, 1999, 150-151. Erről részletesen lásd: STANDEISKY Éva: Az írók és a hatalom 1956-1963. Bp., 1956-os Intézet, 1996. különösen: 429-456. "Áttekintés és összefoglalás. Béládi Miklós, Bodnár Gy’örgy', Király István és Szabolcsi Miklós beszélgetése. = BÉLÁDI Miklós (szerk.): Történelmi jelen idő. Beszélgetések a magy'ar irodalom legújabb fejezeteiről. Bp., RTV-Minerva, 1981. 299-301. ’Egyébként Köpeczi Béla ugy'anígy gondolkodott már 1960-ban is: az úgynevezett problematikus írásokat azért kell megjelentetni és bírálni, hogy' a szocialista irodalmat ez jobb teljesítmény're ösztönözze: „A sajtókritikának egyik legnagyobb baja, hogy' nem tud őszintén lelkesedni és nem tud kemény'en, elvi alapon bírálni. A kommunista írók könyveiről langyvneleg kritikák jelennek meg. A hibákat azért nem bírálják, mert félnek, megsértődnek az illetők. Ily'en módon nem alakul ki megfelelő értékrend, s a kommunista írók sem kapnak ösztönzést arra, hogy még színvonalasabb műveket írjanak.” Köpeczi Béla feljegyzése Aczél György' számára a magy'ar irodalom szerepéről. = CSEH Gergő Bendegúz - KALMAR Melinda - PÓR Edit (szerk.): Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963 (dokumentumok). Bp., Osiris, 1999, 151. I0A kiadás játszmáiról lásd: DOMOKOS Máty'ás: Leletmentés. Könyvek sorsa a „nemlétező” cenzúra korában, 1948-1989. Bp., Osiris, 1996, 85-96. " Ez a Nagyvárosi ikonok volt, 1970-ben. ’’Áttekintés és összefoglalás. Béládi Miklós, Bodnár György, Király István és Szabolcsi Miklós beszélgetése. = BÉLÁDI Miklós (szerk.): Történelmi jelen idő. Beszélgetések a magy'ar irodalom legújabb fejezeteiről. Bp., RTV-Minerva, 1981, 299. " Idézi: KERESZTURY Tibor: Petri György'. Pozsony', Kalligram, 1998, 54. (Király István cikke (Móricz öröksége és a korszerű elkötelezettség) 1972-es. = K. I.. Irodalom és társadalom. Bp., Szépirodalmi, 1976, 166.) I4KIRÁLY István: Egy' befogadói élmény ny'omában. = ZSOLDOS Sándor (szerk.): Király’ és Tandori Szeged, Gradus ad Parnassum, 1996, 45-46. ’’LUKÁCS György': Újhold. Forum, 1946/9, 112-115. ’"'A hetvenes évek irodalma. Agárdi Péter, Koczkás Sándor, Kulin Ferenc, Szabó B. István és Bébi.': Miklós beszélgetése. = BÉLÁDI Miklós (szerk.): Történelmi jelen idő. Beszélgetések a magyar nu dalom legújabb fejezeteiről. Bp., RTV-Minerva, 1981, 212. 17 Megjegy'zendő, hogy’ a később Kilencek néven emlegetett költői csoportosulás, változatlan összetételben, még két Elérhetetlen föld-antológiát jelentetett meg, 1982-ben, illetve 1994-ben. Ez utóbbi két könyv a kör alighanem példátlan utóéletére utal: tagjainak mindegyike a pály'án maradt, sőt ők maguk huszonöt év után is összetartozónak vélték költői világukat, az együttes fellépésben pedig nyúlván identitás- és jelentésképző gesztust láttak. Az összetartozás evidenciájában ugyanakkor nagy' szerepe volt a vélt és néha talán valós kirekesztettség-érzésnek is, mely'et a hetvenes-ny'olcvanas években a nehezen megjelentethető saját kötetek, a kilencvenes években pedig a visszhangtalanság, a kritika és a fiatalabb költőgenerációk érdektelensége tartott fent. ’"VASY Géza: Az Első Ének - egy' emberöltővel később = V. G.: Költői világok. Bp., Széphalom, 2003, 143. ”A Kilenceket, azaz a későbbi Elérhetetlen föld költőit meghívták az Első Énekbe, de ők nem kívántak szerepelni benne. Erről lásd: VASY Géza: Az Elérhetetlen föld fogadtatása. = V. G.: A Kilencek. 118
