Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 7-8. szám - Bedecs László: Irodalompolitika és irodalmiság

idézhető, másoké mellett Kenyeres Zoltán, Kabdebó Lóránt, Horgas Béla, Al- mási Miklós vagy Czine Mihály recenziójából, különösen azokból a bekezdé­sekből, ahol ezek a szerzők is vállalták a műfaj amúgy obiigát feladatát, azaz a költők és a szövegek jövőjével kapcsolatos, tehát elsősorban irodalomtörténeti igényű megállapítások leírását. .Ázsia nehéz szaga' Gráber Margit (1895-1993): Kecskemét Tandoriról - annak ellenére, hogy az Első Énekben a Töredék Hamletnek ké­sőbb legjobbnak tartott versei közül szinte mindet közli - az antológiák recen­zióiban kevés szó esik. A legtöbben Oravecz Imre, Utassy József és Kiss Bene­dek teljesítményét emelik ki, Szabolcsi Miklós is őket, valamint Tóth Évát ne­vezi „vezető, legerősebb tehetségének23, míg Tandoriról mint „nagyszerű egyéniség”-ről, lírájának sajátos absztrakciójáról és gondolatiságáról emlékszik meg24. Fenyő István Kiss Benedek mellett Beney Zsuzsát említi (miként Hor­gas Béla is)2', mint akit érettsége miatt „már nem is lehet pályakezdőnek ne­vezni”.26 Hernádi Miklós mint a „tömény fogalmi költészet legtehetségesebb képviselőjét” kiemeli Tandorit, ahogy Vasy Géza is - igaz, csak 1996-ban „[az Első Ének-ben] Tandori volt az egyetlen kiforrott költő, elkésve jelent meg, sokan már a követői voltak.” Bori Imre volt azonban az első, aki már 1967-ben, tehát még az antológia és 109

Next

/
Thumbnails
Contents