Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 7-8. szám - Bedecs László: Irodalompolitika és irodalmiság

idézhető, másoké mellett Kenyeres Zoltán, Kabdebó Lóránt, Horgas Béla, Al- mási Miklós vagy Czine Mihály recenziójából, különösen azokból a bekezdésekből, ahol ezek a szerzők is vállalták a műfaj amúgy obiigát feladatát, azaz a költők és a szövegek jövőjével kapcsolatos, tehát elsősorban irodalomtörténeti igényű megállapítások leírását.

.Ázsia nehéz szaga'

Gráber Margit (1895-1993): Kecskemét

Tandoriról - annak ellenére, hogy az Első Énekben a Töredék Hamletnek később legjobbnak tartott versei közül szinte mindet közli - az antológiák recenzióiban kevés szó esik. A legtöbben Oravecz Imre, Utassy József és Kiss Benedek teljesítményét emelik ki, Szabolcsi Miklós is őket, valamint Tóth Évát nevezi „vezető, legerősebb tehetségének23, míg Tandoriról mint „nagyszerű egyéniség”-ről, lírájának sajátos absztrakciójáról és gondolatiságáról emlékszik meg24. Fenyő István Kiss Benedek mellett Beney Zsuzsát említi (miként Horgas Béla is)2', mint akit érettsége miatt „már nem is lehet pályakezdőnek nevezni”.26 Hernádi Miklós mint a „tömény fogalmi költészet legtehetségesebb képviselőjét” kiemeli Tandorit, ahogy Vasy Géza is - igaz, csak 1996-ban „[az Első Ének-ben] Tandori volt az egyetlen kiforrott költő, elkésve jelent meg, sokan már a követői voltak.”

Bori Imre volt azonban az első, aki már 1967-ben, tehát még az antológia és

109