Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 6. szám - Géczi János: Anekdota

költségeihez kellő pénzt. Nem átallt minden úton-módon nyomást gyakorolni mindkettőre, hogy meghiúsítsa a tervezett, neki nem tetsző házasságot. Bár igyekezett őket mindenféleképpen elrémíteni, nem tudta lebeszélni egyik felet sem, ekkor nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy kiherélted vagy megöleti Ióanést, s így is, úgy is birodalma szolgájává teszi. Ezért a tartózkodó, a fonálra csigát csiga mellé főző Jóannés, amikor Itáliába visszaérkezett, nem mert addig a tervében őt támogató Belisariosszal találkozni, amíg Rosa Bizáncba nem utazott, mert félt, hogy Rosa csapdába ejti. Ugyanis nem volt alaptalan a gyanú, hogy a császárné titokban Rosát bízta meg Jóannés meggyilkoltatásával; Jóannés tehát Rosa széltében-hosszában ismert jellemére gondolva és azt is tudva, hogy Belisarios végül mindent ráhagy a nagy széllel forgolódó feleségére, nagyon megijedt, s teljesen eluralkodott rajta a páni félelem, amely elől nem tudott elmenekedni, mert tíz körömmel kapaszkodott lelke gyöngébb felébe. S körötte, akárcsak mágnes volna, amely vonzza a baljós jeleket, egyre gyűltek balsorsának vasszagú bizonyítékai. A rómaiak eddig is bizonytalanul álltak a lábukon; ez a fejlemény végleg a nyers földre teperte őket.

Belisarios számára így alakult a legújabb gót hadjárat. Reményvesztetten arra kérte a császárt, levelekben és titkos hírvivők által, felesége közvetítését fölhasználva és ajándékai által, hogy minél előbb távozhasson a földnek arról az átokkal vert tájékáról, ahol még a dicstelen vereség sem adatik meg a számára, Itáliából. Amikor megtudta, hogy a császár elfogadta a kérelmét, búcsút vett a római seregtől meg Itália lakosaitól, s egy reggelen, hogy fejet hajtott a római Santa Maria Maggiore mozaikoktól dús, virágszirmos apszisa alatt, ott, ahol annyit emlékezett az otthonára, azon nyomban indult haza, de már annyi pénze sem maradt, hogy a holmija után a vámtisztet megillető két és fél százalékos vámot ki tudta volna fizetni: s aki ezt nem hitte el, ezért megmotoztatta. Utóbb Belisarios egyik rozoga hajója hajótörést színlelt, de éppen az mentette meg a bűntől, hogy a hajón nem lehetett értékes rakomány. Elutazásakor a terület legnagyobb része az ellenség kezén volt. Miközben Belisarios még úton volt, az ostromlott és hajdanában oly gazdag Perugiát végveszély fenyegette; a város el is esett, lakossága a szenvedés minden testi és lelki, múltban lezajlott és jövőben elkövetkező formáját megismerte.

De újabb balszerencse érte Belisariost a családjában, ott ahol, hitte, már több nem következhet be, mégpedig a következő. Theodóra császárné a Justi- nianus által kinevezett ravennai püspöktől, Maximianustól, a San Vitale emléktemplom felépítése kapcsán, kapott egy ugyanolyan ábrájú textilt, amilyen azt az eszményi templomformát idézte, aminek alapján a Hagia Sophia is épült. A mikrokozmosznak a kör és a négyzet egységében való ábrázolását mutatta az egyetlen szálból szőtt textília. Ügy készítették ezt a szövetet, hogy a szál közepétől az egyik fél a függőleges, a másik a vízszintes fonatokat adta, s azokat a széleknél sosem vágták el. Theodóra vállán, stólaként hordta e szépséges mintájú finom kelmét, mígnem észrevette, az egyik sarkán felbomlott a szövés. S amíg visszabontotta és gombolyaggá tekerte, eltervezte, miként siettethetné unokájának és Belisarios lányának a házasságát. Mire lebontotta világ egységére figyelmeztető szőttest, elkészült a terve. Gyakori levelekkel kezdte zaklatni a lány szüleit, s még gyakrabban küldött édesre aszalt gyümölcsöt,

11