Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 5. szám - Pelle János: Esszé a tömegről

Az utóbbi évtizedekben külön szakterületté vált a tömegviselkedés kutatása, s ezen belül a szakirodalom megkülönbözteti egymástól a csoportot, a tömeget és a publikumot. R. W. Brown elterjedt kézikönyvében a tömegek (crowds) két fajtáját különbözteti meg: a csőcselék-tömeget (mobs) és a publikumot (audian- ce). A publikum lehet alkalmi (casaual) és szándékos (intentional). A szándékos publikum fajtái: szórakozó (recreational) és az információkereső (information seeking).

A csőcselék-tömeg (mob), melyre már a 19. században felfigyeltek, Brown szerint lehet, menekülő, mohó, expresszív és agresszív. Az agresszív, irracionális bosszút álló tömeg követi el a lincseléseket, a pogromokat cs a zavargásokat. (A lincselés a Virginia állambeli Charles Lynch ezredesről kapta a nevét az Egyesült Államokban, különösen a déli államokban elkövetett, a feketéket terrorizáló lincseléseknek komoly szakirodalma van. Pogromokat a cári Oroszországban követtek el, amikor a felbujtott csőcselék a kisebbségekhez tartozó embereket, elsősorban zsidókat gyilkolt meg, illetve rabolt ki.) A csőcselék-tömeg további három válfaja a menekülő, a mohó és az expresszív tömeg. A menekülő tömegre jellemző a pánik szervezett és szervezetlen állapotában is. (Az antik mitológia félelmetes istene, Pán adott nevet a páni félelemből eredő pániknak. Ez nem más, mint „a tömegek között kitörő és tovaterjedő fejvesztett riadalom, vakrémület”, melyet elsősorban természeti csapások, tűzvész, földrengés vagy járványok, háborús válság, rémhír stb. idéz elő.) A menekülő tömeg tagjai kizárólag a saját érdekeikre, menekülési és túlélési esélyeikre összpontosítanak, adott esetben egymást is agyontapossák. A mohó tömeg valaminek a megszerzésére törekszik, akár fosztogatás útján is. A történelemben számos példát találunk az éhséglázadásokra, de napjainkban is előfordul, hogy mohó dél-amerikai tömegek kirakatokat, boltokat rohannak meg és fosztanak ki. Amikor elterjed a híre, hogy egy-egy bank összeomlik, megrohanják a betétesei, mindenáron hozzá akartnak jutni betett pénzükhöz. A mohó tömeg napjaink Magyarországán sem ismeretlen, árleszállítások, kedvezményes árleszállítások idején törvényszerűen megjelenik.

Újabban külön kifejezést alkottak a szociológusok arra a jelenségre, amikor a tömeg kirekeszt valakit, ellene „lelki terrort” alkalmaz. Ez a mobilig, melynek során a „kollektíva” addig szorongatja egy tagját, míg az össze nem omlik, vagy el nem menekül. A kiszemelt egyént nem „faji alapon” zaklatják, vagyis nem azért, mert egy bizonyos embercsoport tagja, hanem bizonyos társadalmi réteghez való tartozása és egyéni viselkedése alapján válik áldozattá.

M ás kutatók emlegetik még az önkéntesen, valamely vallási esemény megtartására, ünnep vagy gyász megtartására gyülekező áhítatos tömeget, vagy a demonstráló tömeget is. Tekintettel továbbá az elektronikus médiára, mindenekelőtt a televízióra, nem túlzás ma már globális vagy planetáris tömegről sem beszélni, tekintettel arra, hogy a képernyőkön megjelenik a világ és a világtörténelem látványa, úgy tűnik, hogy a globalizáció folyamata a szórakozó, az áhítatos és a demonstráló tömeget érinti. A nagy sporteseményeket, az olimpiákat és világbajnokságokat, illetve a koncerteket vagy kiemelkedő vallási eseményeket tíz- és százmilliók figyelik a televízión keresztül, és ezeknek az óriási, soknemzetiségű tömegeknek idővel kialakulhat a globalizált tudata is.

31