Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 5. szám - Pelle János: Esszé a tömegről

Egyes történelminek nevezhető események, mint a Kennedy-gyilkosság vagy a holdra szállás már a hatvanas években „univerzális tömegélményt” jelentettek, a kilencvenes években pedig a Lady Diana Spencer balesetét követő tömeges és egyetemes gyászreakció kialakulását tartják figyelemre méltónak.

Szociológusok az egész világra kiterjedő, váratlan intenzitású gyász elemzése során felvetették, hogy itt már kibontakoztak a globális tömeg körvonalai, hiszen százmilliók osztoztak a tömegérzelemben. Ezt érezte meg a tömegkommunikáció és az üzlet is. A Diana-sztori egyszerre több földrészen, számtalan nyelven adott témát az emberek társalgásának, így szinte példátlan tömegreakció keletkezett, mely végigsöpört a világon, s felvillantotta a globális tömeg arculatát.

Bizonyosak lehetünk abban, hogy újabb és újabb események kapcsán mind többször pillanthatjuk meg ezt az arcot, ugyanis a globális tömegek korszaka felé haladunk. Ma még csak sejthetjük, hogy például az internet-használók „virtuális tömege” milyen újfajta fejlemények kiindulópontja lehet. Feltehető, hogy hihetetlenül felgyorsítják a globalizációt, s lehetővé teszik újfajta protestáló tömegek toborzását, ahogy erre az utóbbi években, például az úgynevezett „gazdasági csúcstalálkozók” elleni tüntetések alkalmával több példát is láttunk. Ugyanakkor ezek az új, tömegtoborzó eszközök megnövelik annak a veszélyét, hogy egyének vagy kisebb csoportok visszaéljenek velük, s például hamis hírekkel, szándékos pánikkeltéssel manipulálják a tömegeket.

Lehet, hogy magunk mögött hagyva a „valóságos tömegek évszázadát”, belépünk az ellenőrizhetetlen reakciójú „virtuális tömegek” korába?

Ős (Dosztojevszkij?)

32