Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - Jeřzy Snopek: Kovács István költészetéről - lengyel szemmel
) E R Z Y S N 0 P E K Kovács István költészetéről - lengyel szemmel* A jó sors úgy hozta magával, hogy Kovács István élete szorosan összefonódott Lengyelországgal és a lengyelekkel. Látszólag jelentéktelen, következményeiben azonban nagyon is jelentős gyerekkori élmény játszott ebben döntő szerepet: egyik könyvében azt olvasta, hogy a lengyelek voltak azok, akik a legnagyobb segítséget nyújtották a magyaroknak a Népek Tavaszával kezdődő nemzeti függetlenségi harcaikban. így született meg a költő lelkében - a sztálini diktatúra Rákosi Mátyás, a „kis Sztálin” által irányított magyar változatának komor éveiben - a történelem és Lengyelország iránti kettős rajongás, amelyet felnőtté válva sem veszített el, s amelyhez már alighanem örökre hű marad. A pályaválasztás tehát nem okozott gondot Kovács Istvánnak. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és lengyel szakán végzett. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata 1657-ben című diplomamunkájában érdeklődési területeinek szintézisére vállalkozott, jóllehet a disszertáció, mint látjuk, kifejezetten történelmi jellegű volt. Huszonhárom évesen fejezte be tanulmányait (1968-ban), ám ekkor már két éve az Elérhetetlen föld című antológiához kapcsolódó Kilencek költőcsoport tagja volt. Érdemes megjegyezni, hogy a csoporthoz tartozó költők (Kovács Istvánon kívül Utassy József, Rózsa Endre, Kiss Benedek, Oláh János, Mezey Katalin, Péntek Imre, Győry László és Konczek József) kiemelkedő szerepet töltöttek - és töltenek - be a kortárs magyar költészetben, amit azonban a hazai kritika nem hangsúlyoz kellőképpen. Ettől fogva a költészet és a történelem egyre szorosabban fonódik egybe Kovács István intellektuális és irodalmi tevékenységében. Amikor 1970-ben a kiváló költő, Illyés Gyula a Herder-díj kitüntetettjeként ösztöndíjra javasolhatott egy fiatal alkotót, Kovács Istvánt választotta, aki így az 1970/71-es tanévben a Bécsi Egyetemen tanulhatott történelmet. 1972-től tudományos munkatársként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Irodalmak Tanszéki Kutatócsoportjában. Ez a tanszék a budapesti egyetem Szlavisztikai Intézetének keretén belül működött. A következő évben jelent meg a költő első verses kötete Havon forgó ég címmel, amellyel elnyerte a Művészeti A- lap Elsőkötetesek Díját. Három évvel később védte meg A költő Norwid indulása című doktori értekezését. *2003-ban Okruchy przestrzeni (A tér töredékei) címmel a Krsnugruda Kiadó gondozásában lengyelül látott napvilágot Kovács István válogatott verseinek kötete, amely a 2004-ben megjelent Kézmozdulat a szürkületben című kötet verseinek többségét is tartalmazza. A kötethez Jerzy Snopek irodalomtörténész, műfordító, esszéista írt utószót. 31
