Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 4. szám - Sárándi József versei
3 3 SÁRÁNDI IÓZSEF Az aszkétaság sorsa Isten a megmondhatója, mit tervez még velem? Irgalmadnak is köszönhető; élni akar önsorsrontó életem. Utálnak másságomért, utálom én is rosszaságom, de gonosz azért nem vagyok - itt dől el, nem a túlvilágon. Mit nagyon akarok, elérem, bár gáncsol e fuser, csúf világ, menedékedben összerakódom, cselekszem a legnagyobb csodát. Papír kell hozzá meg íróeszköz s az én sziklákon edzett stílusom, szerzetesként dolgozik, élek, kifosztott koldus -, olyképp távozom. „A harcot magáért soha nem akartam, becsületes szívem, becsületes jussát kerestem a harcban. ” (Ady Endre) Nem a múzsa és a hetérák Gyávák aratják az ellenhős babérját DR. PATÓCS MÁRIÁNAK A most melldöngetve bátrak Egzengéskor sunyítva lapulásztak Korrajz
