Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 3. szám - Pelle János: Afganisztán és Magyarország
az említettekhez hasonló merényletet, Afganisztánba (illetve Irakba) küldött katonáinkban tudatosítani kell, hogy a szövetségesi hűségen kívül alapvető érdekazonosság áll fenn a terroristák által megtámadott nyugati országok és Magyarország között. Nem tudni, mennyire látják át katonáink ezeket a bonyolult összefüggéseket. 3. Mi a szerepe az iszlámnak a terrorizmusban? A terrorizmus kifejezés erős, ideológiai jellegű megbélyegzést hordoz. Olyan, az emberi élet értékét figyelmen kívül hagyó kényszert és erőszakot jelöl, melyet politikai jellegű célok elérésére alkalmaznak. A mohamedán hívők túlnyomó többsége elviselhetetlen sértésnek tartja, ha vallását bárki összefüggésbe hozza a terrorizmussal; azt hangoztatja, hogy az iszlám a szeretet, a béke és a megbocsátás vallása, amit Mohamed tanításaiból vett idézetekkel bőségesen alá lehet támasztani. Ugyanakkor az is tény, hogy mind az iszlám szunnita, mind a síita ágához kötődtek az utóbbi időben terroristának nevezhető szervezetek, melyek Mohamed más tanításaira alapozzák tevékenységüket. Az iszlám tanításainak szó szerinti értelmezésére épült az 1996 és 2002 között Afganisztánban uralkodó tálib rezsim. Távolról sem biztos, hogy ezt a legsötétebb középkort restauráló, a gazdaságot és a kulturális intézményeket leromboló, a nőket európai szemmel állattá alacsonyító rendszert a belső erők megdöntötték volna, ha 2002 októberében nem kerül sor az Egyesült Államok katonai intervenciójára. Az afganisztáni békefenntartásban részt vevő magyar katonáknak - az egyes törzsek jellemzőin, és az aktuális politikai helyzeten túl - bizonyos szinten ismerniük kellene az iszlámot, mely az ország legfőbb eszmei összetartó ereje. Elsősorban nem a Koránt kell ismerniük (bár természetesen nem árt, ha néhány, fontosabb szúra fordítását olvassák), hanem az iszlám és a másik két mo- noteista vallás, a judaizmus és a kereszténység viszonyát kellene megérteniük. Az öngyilkosságra készséggel vállalkozó iszlám terroristák fanatizmusa mindenekelőtt abból fakad, hogy hisznek a vallásuk nyilvánvaló tökéletességében és magasabbrendűségében. E meggyőződésre alapozott erkölcsi fölényüket azonban képtelenek összeegyeztetni a politikai, gazdasági és katonai téren elszenvedett sorozatos vereségekkel, illetve megaláztatásokkal, melyek az iszlám országokat és társadalmakat érték az elmúlt évszázadban. Nem világos, hogy kiutazó katonáink milyen mélységben szereznek ismereteket az iszlámról (mely sok tekintetben az őt időben megelőző két egyisten- hívő vallás, a judaizmus és a kereszténység szintézise), illetve az öngyilkosságra is kész öngyilkos fanatizmus pszichológiájáról. Márpedig ilyen jellegű ismeretek hiányában nem tudnak képet alkotni a megfoghatatlan ellenségről, mely ellen harcolnak. Az Afganisztán jelenkori történelmére vonatkozó ismeretek fontosságával messzemenően tisztában vannak az Egyesült Államokban, ahol a George Washington Egyetem az interneten teszi hozzáférhetővé „szeptember 11 -e forrásait”. A The National Security Archive szolgáltatásaként az érdeklődők számára elérhetőek a Szovjetunió afganisztáni intervenciójára, a CIA által 51
