Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 3. szám - Pelle János: Afganisztán és Magyarország
támogatott ellenállási mozgalomra és törzsi alapon létrejött szervezeteire, illetve a tálib rezsimre vonatkozó dokumentumok. Magyarországon Afganisztán első számú specialistája Katona Magda törtéj nész és etnográfus, aki a hetvenes években személyesen is járt az országban. O - többek között - az Uj Honvédségi Szemlében is közölt cikket az egyes törzsekről, elhelyezkedésükről, illetve vezetőik politikai szerepéről. Más magyar nyelvű aktuális irodalom nincsen. Angol nyelven elsősorban az afganisztáni szovjet intervencióra és a terrorizmusra vonatkozó irodalom található: Afghanistan The Great Game Revisited, edited by Rosanne Klass, Freedom House, Hassan Kakar: Afganistan, The soviet Invasion and the Afghan response, University of California Press, Brigitte L. Nacos: Terrorism AND Media from the Iran hostage crisis to the World Trade Center bombing Andrew Sinclair: An anatomy of terror. A history of terrorisme John L. Esposito: Unholy war - Terror in name of islam A The National Security Archive dokumentumai közül magyar fordításban közöljük Andrej Koszigin és Mohamed Nur Taraki telefonbeszélgetését, a háttér bemutatásával együtt, mely Hassan Kakar könyvének függelékében, a 321-326. oldalon található. 1979. március 15-ét követően az afganisztáni Herat város és környéke fellázadt a kabuli kormány ellen, és a lázadás több mint egy hétig tartott. A lakossághoz csatlakoztak a környéken állomásozó afgán katonai alakulatok is. A lázadást a kormány erőinek végül sikerült elfojtaniuk, de csak úgy, hogy huszonötezer embert, elsősorban polgári lakost lemészároltak. Megjegyzendő, hogy ezt a „haditettet” is csak úgy sikerült véghezvinni a Mohamed Nur Taraki által vezetett afgán kormánynak, hogy igénybe vette a szovjet katonai légierő közreműködését: a repülőgépek a határ szovjet oldalán lévő támaszpontjaikról szálltak fel, és bombázták Heratot. A kormányellenes felkelés olyan erős volt, hogy Taraki és a PDPA (Afgán Demokratikus Néppárt) hatalmát közvetlenül veszélyeztette. Ezért a kétség- beesett Taraki titokban Moszkvába repült, hogy meggyőzze Moszkvát: küldjön a közép-ázsiai köztársaságokból afgán katonáknak álcázott katonákat a he- rati lázadás leverésére. A magyarul először most közölt telefonbeszélgetés, melyre 1979. március 18-án került sor, tükrözi, hogy a kommunista Taraki, aki hitt benne, hogy a „nép hatalma Isten hatalma”, mennyire kétségbe volt esve az eseményektől. Ugyanakkor a szöveg, mely angolul először a Journal of South Asian and Middle Eastern Studies című folyóirat 1994. évi 17-es számában jelent meg, más, az afganisztáni invázióra vonatkozó szovjet dokumentumokkal együtt megvilágítja az ország politikai helyzetét, a lakosság reakcióit. A telefonbeszélgetés világossá teszi, mennyire képtelen volt felmérni a szovjet vezetés a hagyományos iszlám társadalom valóságos viszonyait, és - a marxista-leninista ideológia sémáiban gondolkodva - mennyire irracionális döntéseket hozott. 52
