Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Molnár Miklós: A szufi út
A szufizmust két gyakorlati cél foglalkoztatja: egyrészt meg akarja mutatni az embernek, kicsoda is valójában - honnan jövünk, miért vagyunk a világon, és mi a tennivalónk benne -, másrészt pedig abban igyekszik segítségünkre lenni, hogy megvalósíthassuk legigazibb lényünket, azt, ami bennünk állandó. Szufik alkottak glóbuszunk legjelentősebb irodalmi és filozófiai művei közül jó néhányat; meséket, példabeszédeket, verseket (Ezeregyéjszaka, Naszrudin; Averroés; Sza’di, Rúmi, Dzsámi, Al-Ghazali, Háfiz, Omar Khajjám; Keresztes Szent János, Assisi Szent Ferenc, Roger Bacon; Chaucer Canterbury meséinek, az Isteni színjátéknak, Cervantes Don Quijotéjának, Teli Vilmos legendájának, a Robinson Crusoe-nak, Andersen Rút kiskacsajának szufi a forrása; a rózsafüzér szaracén eredetű; a szufi forrásból Balassi Bálint is hörpintett; Goethében erős szufi hatások munkáltak; Jung archetípus-elméletét először Ibn ‘Arabi fogalmazta meg; a szufi barakában De Gaulle is részesült). A hivatásos szóművészekkel ellentétben a szufik ezt a munkát tevékenységük részének, nem pedig céljának tekintik. 7 Az emberiség a szufik szerint végtelenül tökéletesíthető. A lét egészére való ráhangolódás által következik be a tökéletesség. Találkozik a fizikai és a szellemi lét, de csupán akkor, ha teljes az egyensúly közöttük. A világból való visszavonulást hirdető rendszerek kiegyensúlyozatlanok. 8 „Ha az átlagember tudni szeremé, hogyan is gondolkodnak a szufik, jobbára szakkönyvekben keres eligazítást. Föllapozza egy enciklopédiában a Szufi címszót, vagy pedig olyan könyvekhez folyamodik, amelyeket különféle tudósok, a vallás és a miszticizmus szakértői írtak. Ha így jár el, az »elefánt a sötétben« - mentalitás csodás példáival találkozhat” - írja Idries Shah A szufik című könyv 41. lapján (Doubleday, New York, 1990). 9 A szufi irodalom nem tudákosoknak és orientalistáknak íródott, és még csak nem is a mai kor asszonyai és férfiai számára. A szufik könyvei hiányos dokumentumok. Csak meghatározott pillanatokban szabad olvasni őket, olykor bizonyos mozdulatok vagy hangok kíséretében, mert enélkül jelentésük töredékes marad - márpedig ez a helyzet számos beavató szöveggel kapcsolatban, melyeket a „kívülálló” megfigyelők betű szerint szoktak értelmezni. Mintha úgy becsülnénk meg, mire való az alma, hogy megnyalogatjuk, konstatáljuk kellemes illatát, és ügyet sem vetünk táplálkozási értékére. 10 A mi általánosnak hitt „műveltségünkben” meglehetősen parányi rekesz jut a szufizmusnak (pedáns, az eredeti ejtést imitáló vallástörténészek tzwfizmust írnak és mondanak) - a „mohamedán miszticizmus” címke alatt. Hogy valójában olyan ősi - példának okáért az alkimisták, a szabadkőművesség, a rózsakeresztesek eredeti mintáját is adó - szellemi közösségről van szó, amelynek nap6 4
