Életünk, 2005 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám - Molnár Miklós: A szufi út
3 MOLNÁR MIKLÓS A szufi út „Keressétek az Isten országát!” „Isten országa tibennetek van.” „Kérjétek és megadatik nektek; keressétek és megtaláljátok; zörgessetek és megnyittatik nektek.” Hanem hogyan kérjünk, miként keressünk, mi módon zörgessünk? 1 A mai kultúra legnagyobbrészt altatás, feledékennyé tevés, múlatás és szétszórás. Közömbössé és feledékennyé kábítottak bennünket a lélek aneszteziológusai. Szívünket a folytonos alvás elzsibbasztotta. Van szemünk, de nem látunk, van fülünk, de nem hallunk. 2 Szíve választottjának ajtajához járul a férfi, és kopogtat. Megkérdi egy hang: - Ki az? - Én - feleli a férfi. A hang válaszol: - Itt nincs hely én és te számára! - Az ajtó zárva marad. Esztendőnyi magány és megpróbáltatás múltán a férfi visszatér, és megint bezörget. Megkérdi a belső hang: - Ki az? - Te - válaszol a férfi. Az ajtó kitárul előtte. 3 Sok ezer évvel ezelőtt valami elromlott ezen a bolygón. Az ember elveszítette azt a képességét, hogy alacsony állapotából oda emelkedjék, ami ki van jelölve számára. Minden korban jelentek meg férfiak és nők, hogy emlékeztessék az embert magasztos küldetésére. Ezek az „emlékeztetők” üldözéseket és vértanúságot is vállalva intéseket adtak, módszereket kínáltak: szabadítsátok ki magatokat bukott állapototokból, és induljatok újra fölfelé! Számos nyelven prófétaként ismeretesek. Jézus is közéjük tartozott; a szufik mestereik közt tisztelik őt, „mint az Isten fuvallását”. 4 Hogyha minden emberi erőfeszítés folyton félresiklik (jobban mondva hibás, mert csoportba rendezés, „szisztematizálás” az alapelve), aki valóban szívén viseli önmagának és egész nemének boldogulását, arra fog törekedni, hogy megtalálja a legjobb módszert, melynek révén kapcsolatba kerülhet mindazzal, ami ténylegesen elősegíti a valódi progresszív és szabad ember megszületését. 5 „Esztendőnyi” úton-levés a keresőt elviszi (azazhogy vissza) a Szív világosságába. Sokan eljutnak valamilyen derengésig, s megrekednek. A többség látszatok foglya marad, és lelke áthatolhatadan sötétjéből tapodtat sem mozdul - se té, se tova. 3
