Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7-8. szám - Vajda Károly: Reflexiók Nietzsche igazságkoncepcióira
259.), ha a dolgokról alkotott elképzeléseink a magában való dolgokkal (mit den Dingen an sich) megegyeznek. 17 KSA 7, 163 18 Fr. W. J. Schelling: Abhandlungen zur Erläuterung des Idealismus der Wissenschaftslehre. In: Fr. W. J. von Schellings sämmtliche Werke. Cota 1856-1861. Abtheilung I, Band 1, 365: „Die alte Definition der Wahrheit: sie ist die absolute Uebereinstimmung des Gegenstandes und des Erkennens, hätte längst darauf führen können, daß der Gegenstand selbst nichts anderes ist als unser nothwendiges Erkennen.” Vö. Kant 9, 50 19 KSA 12, 114. Lásd még: KSA 13, 46 20 KSA 12, 382 21 Vö. Aristotelés svteAÍ xeiot-fogalmával. 22 Vö. Categoriae, 4a 23-26. 23 KSA 1, 846 24 Vö. Heidegger az 1935-ös téli félévben elhangzott eló'adásának Nietzsche okfejtésével számos ponton érintkező' érvelésével: M. Heidegger: Die Frage nach dem Ding. Max Niemeyer 31987. 22 25 Akad persze Nietzschénél a természettudományoknak a XIX. században még rendíthetetlen egzaktságát és előítélet-mentességét jókora szarkazmussal megkérdőjelező kijelentés is: KSA 1, 886. Sőt fölismerte a tudományos gondolkodásnak mint olyannak az eló'zetes meghatározottságát is (KSA 5, 400). 26 KSA 11, 203 27 Lásd Lét és idő 12. § 28 KSA 11, 146 29 Ha tekintetbe vesszük, hogy Nietzsche itt Johann Martin Chladenius látópont-elméletét (lásd: Einleitung zur richtigen Auslegung vernünfftiger Reden und Schrifften. Lipcse 1742. 309. §) olyan magától értetődően alkalmazza, akárha ismerné, akkor talán nem túlzás azt állítani, hogy implicit értelmezéstanában a fölvilágosodás hermeneutikájának örököse (is). 30 KSA 3, 626 (374) 31 Uo. 32 Günther Figal: Nietzsches Philosophie der Interpretation. In: Nietzsche-Studien 2000 (29). 3. 33 „[...] fedik-e netalán megnevezéseik a dolgokat? A nyelv talán minden realitások adekvát kifejezése?” KSA 1, 878 34 Georg Friedrich Meier: Versuch einer allgemeinen Auslegungskunst. Felix Meiner 21996. 14. (28. §) 35 KSA 1, 879 36 KSA 1, 256 ill. 7, 728 37 Aglücklich szó - gelingen ige közvetlen közelében - a Glück főnév, és a. glücken ige teljes ambiguitását játékba hozza. 38 KSA 1, 98 39 KSA 1, 99; 197 k.; 1, 637 40 Bár Nietzsche a Verschleierung fogalmát tagadhatatlanul használja az elkendőzés értelemben is (lásd pl. KSA 7, 206; 5, 50; 10, 602), itt mégis igazolhatónak tűnik az elfátyolozás egyértelműsége. 41 KSA 1, 564; 1, 593 42 „A filozófiához fűződő jelenlegi viszonyulásunkban az a minden korábbi kor számára ismeretlen meggyó'zó'dés az újdonság, hogy az igazságot nem birtokoljuk. Minden korábban élt ember »birtokolta az igazságot«, még a szkeptikusok is.” KSA 9, 52. „Az igazság nem olyasvalami, amit az egyik birtokol, míg a másik meg nem. így legföljebb parasztok vagy Luther- formátumú parasztpróféták gondolkodhatnak az igazságról.” KSA 6, 234 43 KSA 2, 387 (20) 44 KSA 11, 506 45 KSA 11, 503. Lásd még KSA 11, 598 46 Klaus Berger: Wahrheit und Geschichte. In: Dieter Borchmeyer (Hrsg.): „Vom Nutzen und Nachteil der Historie für das Leben”. Suhrkamp 1996. 89—107. 47 Uo. 90. 48 Lásd fentebb, 3. o. 49 Rudolf Bultmann: Untersuchungen zum Johannesevangelium. In: Zeitschrift für Neutes- tamentliche Wissenschaft 27 (1928) és 28 (1930) 700
