Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7-8. szám - Vajda Károly: Reflexiók Nietzsche igazságkoncepcióira
50 A számtalan példa közül a legbeszédesebb talán 1 Sam 2:35, ahol a kifejezés a két különböző vonatkozásában hol emberrel, hol épülettel kapcsolatban is megjelenik. 51 Isa (Ézs, íz, Jes) 22:23; 22:25 52 2 Reg 18:16 53 Num 11:12 54 2 Sam 4:4 55 A 8x^ (cheszed) kifejezés nehezen ültethető' át leleményesen más nyelvekre, olyan szeretettel teljes odafordulást fejez ki ugyanis, mely fólülemelkedik a másik kicsinységein, gyarlóságain, fogyatékosságain, s a másikat ezekkel együtt fogadja el. 56 Vagy pontosabban: „hozzám való igaz voltod”. 57 A mély álom, mint minden más öntudatlansággal járó állapot, „kis halál”-nak számított, melyből bármikor lehetett (volna) „nagy halál”. (Ezért számít az éjszakai álmából ébredő tisztátalannak, mintha halottat érintett volna. Ezért tartozik minden ébredő a napját azzal kezdeni, hogy rituálisan leönti a kezeit, azaz megtisztulási szertartás celebrál.) 58 xpeZe morfológiailag az xvepeH_ alakból származik, tehát szintén az ]-p-H tő derivátuma. 59 Károli Gáspár fordítása. 60 A Magyarországi Egyházak Ökum. Tanácsának Ószövetségi Bibliafordító Szakbizottságának fordítása. 61 Gál Ferenc fordítása (katolikus bibliafordítás). 62 Az pßi, praßiX (ávár, lááuór) ige annyit tesz, hogy átkelni, átmenni, xppßi (ivri) eredetileg azt jelenti, hogy az aki átjött ide, úton lévő, bevándorló, jövevény, földönfutó, vándor. (Vö. Deut 26:5) 63 Vesd össze az )pH, ámen optatívum (a fentiekkel kiegészítendő) értelmével! 64 Lásd jelen tanulmány 3. o. 65 KSA 3, 34 66 Az igazságfolyamat ellentétes mozzanatainak ezt az egymásba való átcsapását Nietzsche is ismerte. Az egyik kései hagyatékban maradt töredék pl. leszögezi, hogy az igazságra és bizonyosságra törekvő akarat a bizonytalanságban átélt rettegésből ered. (KSA 11, 58: „Wille zur Wahrheit und Gewißheit entspringen [sic!] aus Furcht in der Ungewißheit.” Az egyeztetési hiba fölveti annak kérdését, hogy a jegyzetkészítő az akarat, vagy pedig az igazság és bizonyosság eredetéről szól.) 67 A bibliai igazság értelmében semmi és senki sem eleve igaz. 68 A Kurdi Imre fordításában: „A vak-merény, a hosszas kétkedés, az iszonyú nemet-mon- dás, a ráunás, az elevenbe vágás - mily ritkán jön össze mindez! Pedig az ilyen magból igazság terem!” ÍSZ 243; KSA4, 251 69 Lásd fentebb, 1. o., 3. lábjegyzet 70 S így érintkezik a Szentírás egy másik, jogi aspektusú igazságkoncepciójával a urt>pra 88<p eszményével. 71 KSA 1, 287 72 ÍSZ 17; KSA 4, 13 k. 73 A helyesbítő fordítást a kurrens magyar fordítás kényszeríti ki, mely kérdő mondatnak magyarítja az óhajtót, s hogy e transzformáció feszültségmentes legyen, a felkiáltójelet kérdőjellé görbíti. 74 KSA 1, 427 75 „»Ha igazat szólsz, mondta erre, akkor nem veszítek semmit, amikor meghalok. Alig vagyok különb a jószágnál, melyet veréssel és sovány falatokkal tanítottak meg táncolni«. Nem úgy van az, felelte Zarathustra, a veszélyt tetted hivatásoddá, s ebben nincs semmi kivetnivaló. Most pedig hivatásod visz a pusztulásba: ennek fejében saját kezemmel temetlek el majd.«” KSA 4, 22. Más szemléletű fordításban: ÍSZ, 25. 76 „Ne légy féltékeny ezekre a tülekedő feltétlenkedőkre, te, igazságszerető! Az igazság még sosem járt kart karba öltve feltétlenkedővel.” KSA 4, 66. A közkeletű magyar fordítás szerint: „Ne féltékenykedj tehát e feltétlenkedőkre és szorongatókra, te, igazság szerelmese! Az igazság soha sem simult még senki feltétlenkedőnek oldalához.” ÍSZ 66. 77 A kétségkívül többértelmű, mert lejövetelt és a lassú hanyatlás megelőzte pusztulási is jelentő Untergang kifejezést a kurrens magyar fordítás alábukásnak fordítja. ÍSZ 16. 78 Az alászállás fölemelkedés is egyben. 79 KSA 2, 493 (270) 80 KSA 8, 148 701
