Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 7-8. szám - Gál Ferenc: Nietzsche kontra Danto, avagy kalapácsok a vidám művészettudományban
val közölje értelmezésének módszereit és eredményeit.” (Stanley Fish: „Van szöveg ezen az órán?” Ford. Kálmán C. György. In: Kiss Attila, Kovács Sándor s. k. Odorics Ferenc szerk. Testes könyu. I. Szeged, 1996. 265. o.) 25 „Két olyan, mindenestül különböző' szféra között, amilyen a szubjektum és az objektum, nincs kauzalitás, helyesség vagy kifejeződés, hanem mindössze esztétikai viszonyt lehet, egy da- dogva-utánzó átfordítást egy egészen idegen nyelvre”. (Nietzsche: A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról. Ford. Tatár Sándor, la: Athenaeum, 1992. 1/3. 10. o.) 26 Nietzsche: Adalék a morál genealógiájához. Ford. Török Gábor. Budapest, 1996. 21. o. 27 Nietzsche: A vidám tudomány. Ford. Romhányi Török Gábor. Budapest, 1997. 92. o. 28 Uo. Ha ezt a felfogást elfogadjuk, az egyben azzal jár, hogy a jelentést az egyes szavak tekintetében sem tételezhetjük pontszerűnek - a nagyobb nyelvi egységekről nem is beszélve. Ez ugyanakkor a használat során nem vezet automatikusan pontatlansághoz, a megértés (komplex) területeket ragad meg, amelyeknek a szavak rögzített jelentése csupán egyezményes reprezentációjaként értelmezhető. 29 Nietzsche: Gesammelte Werke. München, 1922. 5. köt. 300. o. Idézi: Paul de Man: A trópusok retorikája (Nietzsche). Ford. Vástyán Rita. In: Helikon. 1994. 1-2. 38. o. 30 Nietzsche: A tragédia születése. 50-51. o. 31 Hiedegger: A műalkotás eredete. Ford. Bacsó Béla. Budapest, 1988. 114. o. 32 I. m. 112-113. o. 33 Heidegger: Nietzsche. I. köt. 65. o. 34 I. m. 40. o. 35 I. m. 51. o. 36 Nietzsche: Twilight of the Idols. Ford. R. J. Hollingdale. Harmondsworth, 1987. 123. o. 37 Heidegger: I. m. 118. o. 38 Nietzsche: A tragédia születése. 75. o. 39 Nietzsche: A hatalom akarása. Ford. Romhányi Török Gábor. Budapest, 2002. 341. o. 40 Uo. 41 Gadamer: I. m. 263. o. 42 Frank: „A nyelv uralhatóságának határai.” Ford. Kulcsár-Szabó Ernő. In: Literatura. 1991. 4. sz. 379. o. 43 Nietzsche: Kritische Studienausgabe. XII. kötet. Szerk. G. Colli, M. Montinari. München, Berlin, 1988. 190. o. Magyarul: Bacsó Béla: „»Az igazság akarása« mint az interpretáció művészete.” In: „Mert nem mi tudunk". 56. o. 44 Roland Barthes: Sade, Fourier, Loyola. Ford. Adám Péter, Török Gábor. Budapest, 2001. 3. o. 45 Bacsó Béla: „Mert nem mi tudunk... A nyelv problémája Heinrich von Kleist művészetében.” In: „Mert nem mi tudunk...”Filozófiai és művészetelméleti írások. Budapest, 1999. 31. o. 46 Jonathan Culler: Structuralist Poetics: Structuralism, Linguistics and the Study of Literature. New York, 1975. 261. o. Magyarul: Wolfgang Iser: A fiktív és az imaginárius. Budapest, 2001. 30. o. Hasonló idézeteket citálhatunk többek között Foucault-tól vagy Geoffrey Hartmann- tól. 47 Wolfgang Welsch: „Ästhetik und Änästhetik.” In: Ästhetisches Denken. Stuttgart, 1998. 10. és 16. o. 686
