Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - Tar Patrícia: Az írás mint tréning
TAR PATRÍCIA Az írás mint tréning MARÁI SÁNDOR: NAPLÓ 1984-1989 ,A csömör fojtogató. Tőmondatokat írni. Vagy csak szavakat. Szótárat olvasni. Az irodalom meghalt, éljen a könyvipar.”1 Márai Sándor Naplójának stílusával, „szenvtelenségével”, „retorizáltságával”, „sztoicizmusával” nem keveset foglalkozott már a recepció. Dolgozatom célja abba az összefüggésrendszerbe helyezni a Napló 1984—1989-es részét, melynek hátterében az a felfogás áll, miszerint Márai bizonyos értelemben egy mű változatait írta meg, szövegei az identitás megteremtésén munkálkodó „ön- magaság-technikák” változatai. A klasszikus modernség és késó' modernség közötti horizontváltásban-létet, illetve a kartéziánus szubjektum szétesésének tudatát — szemben azokkal az interpretációkkal, melyek Márai művészetét mint a klasszikus modern utolsó állomását, a szubjektumképzet ,átmentésének” terepét említik - a bricolage-technikát alkalmazó szereplő-narrátor nyelvi mítoszépítésére alapozva vizsgáltam a Garrenek műve regényciklusában. A személyiség nyelvben-létének, tehát a nyelvi megalkotás szükségességének tudatát tartom fontosnak szem előtt tartani Márai művészetében. A Napló ez irányú vizsgálatát Tolcsvay Nagy Gábor munkái segítették, aki a szövegek stílusának leírásán kívül szintén az önkonstitúció felől közelíti meg azt, a nyelv és a személyiség megalkotottságának tudatát látja Márai nyelvhasználatában.1 2 Az írás szerepében az én megformálását, az írás-én-morál kapcsolatát hangsúlyozza, a stílus célja és tétje a már nem magától értődő személyiség megalkotása. A beszédaktus megtétele és a létezés ebben az összefüggésben ugyanazt jelenti. Ebből kiindulva fontosnak találom, hogy a keresztény önéletrajziság hagyományával szemben - mely elsősorban önmagunk feltárását, megnyilatkozását jelenti - Márai naplóíró stílusa visszatér a ,görög-típusú” önéletrajziság, illetve személyesség azon gyakorlatához, mely fordított irányú mozgást jelent, azaz az írás célja éppen a megismerés tárgyává tenni életünket - esetleg mű1 Az idézetek oldalszámozásai az 1984-1989-es napló 1997-es, Vörösváry-féle kiadásra vonatkoznak. (1997, Toronto) 10. o. 2 Tolcsvay Nagy Gábor: „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyar prózában, Bp. 1999. 65
