Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - Czakó Gábor: Beavatás (Álom; Antikrisztus)
CZAKO GABOR Beavatás Álom 2003. augusztus 21-től két hónapon át a kórházi ágyat nyomtam egy súlyos autószerencsétlenség következtében. A 6-os műúton, kb. 20-25 méterre tőlünk hirtelen keresztbe fordult előttünk egy autó. Mint utóbb kiderült, vezetője rosszul lett. Igen sokan telefonáltak, emileztek, jókívánságaikat küldték, imádkoztak értünk. Hadd köszönjem meg nekik erről a helyről is. Ez a meghitt viszony bátorít föl arra, hogy elmeséljem egy kórházi álmom néhány részletét. Ez az álom fordulópontot jelentett betegségemben, de talán az életemben is. Két visszatérő álom gyötört a szekszárdi, majd a budapesti kórházban a balesetem után. Október másodikáig soha mást, csak ezt a két álmot álmodtam éjszakáról éjszakára. Az egyikben ágyastul, néha szobástul elragadtattam az intenzív osztály egy másik részére, különös alakok közé és különös térbe. Az ágyam rendszerint függőlegesen állt, a nővérek a merőleges falakon úgy jártak, mint a legyek. A világítótest koporsó árnyékot vetett, az infúziós állvány alvadt vérszínű pallosnak látszott. A másik álom emlékezetem szerint rendszerint az előbbiből kiindulva támadt rám. Ebben rendszerint dimbes-dombos, kopár, aszályos vidéken jártam, a városokban szűk utcák, lakótornyok, ámde itt-ott modern nyaralók, pázsitok. Az egyutcás falvak házsorát mélyút választotta szét. A nap soha nem sütött, mintha nem is létezett volna. Állandóan félhomály borongott. Mindenütt rosszarcú emberek - lőfegyverrel, de legalább boxerrel fölszerelkezve. Ahol öten-hatan összejöttek, ott hamarosan kitört a verekedés. Mindenki, magamat is beleértve, örökké futott valahonnan sehová. Egyszer valahol megjelent — mondjuk - egy birka és felém szaladt. Pár pillanat múlva ezer és tízezer követte. Üldöztek, én menekültem, de a helyzetem egyre reménytelenebbé vált, szurdikokba kergettek, és csak azon múlt, hogy ne tapossanak el, hogy fólébresztettem magamat. Ha visszaaludtam, akkor birkák helyett katonák milliói támadtak meg különböző korok jelmezeiben, rejtélyes, sötétbarna burkolatú gépezetek, vagy kőgörgeteg, vízár tört rám, esetleg megindult ellenem a hegyoldal. 58