Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 6. szám - Bratka László: ...te traktad??? Bíró TRAKTA!!! mi traktuk???...

BRATKA LÁSZLÓ ...te traktad??? Bíró TRAKTA!!! mi traktuk???... Bíró József művészi tevékenysége a neoavantgarde jegyében folyik: költő, képzőművész, performer. Nemzetközi képzőművészeti tárlatok, művészeti fesztiválok kiállítója, résztvevője, gyakran díjazottja; az elmúlt tizenöt évben a balti államoktól Mexikóig, Németországtól, Franciaországtól Japánig és Dél-Koreáig majdnem húsz országban járt, vagy állították ki munkáit. Kül­földi szereplésére a 2003-as egyhónapos kínai meghívása, szereplésekkel zsú­folt országjárása tette fel a koronát. Külföldi és hazai sikereit, elismertségét összehasonlítva elmondhatjuk, Bíró József annak tipikus esete, hogy senki sem próféta a saját hazájában. 1986-ban jelent meg Térérzés című könyve; 1989-ben a Vénusz légycsapó­ja; az 1997-ben napvilágot látott Szájzár valójában három önálló könyvet fog egybe. Eddigi könyveiben versek, vizuális költemények szerepelnek, a most megjelent Trakta című kötetben rövid prózai írások. Korábbi könyveinek egyik, a Traktá-nak legfőbb sajátsága, hogy a tartal­mi közlésektől függetlenül, vagy látszólag függetlenül, szeszélyesnek tűnő megoszlásban, egyesével, néhányadmagukban vagy csoportosan, gyakran el­térő nagyságú központozási jelek szerepelnek az írásokban. Ez a megoldás az avantgárdhoz való erős kötődést jelzi, de számomra, és az avantgarde elméle­tében hozzám hasonlóan járatlan olvasó számára is kínálkozik értelmezési lehetőség. A szövegben elhelyezett központozási jelek az általuk jelölt érzel­mi, hangulati elemek intenzitását jelzik, és ezek a jelzések az adott szöveg­rész gondolati tartalmára vonatkoznak. Tehát például egy nagy kérdőjel egy nagy kérdő gesztust jelenít meg, a sok apró kérdőjel sok apró kérdést. Ezt az értelmezést az is igazolja, hogy a könyv bemutatóján az írásokat mondó Vál­lai Péter brilliáns módon hangzássá és mimikái gesztusokká transzformálta őket. Bíró József korábbi könyveiben sokkal intenzívebben alkalmazta így a központozási jeleket, és a Traktá ban már egyáltalán nem szerepelnek a ko­rábbi írásaival szimbiózist alkotó képzőművészeti megoldások, tehát ez a könyv az avantgárdtól való távolodás jegyében íródott. Az is feltűnik, hogy Bíró régebbi könyveiben szereplő írások nagyobbik részét - a világirodalom, a magyar irodalom jeles képviselőnek, közéleti személyeknek szóló - ajánlás­sal látta el, jelen kötet hatvanhárom írásából csupán egyet, ami a kapcsolat­teremtő affinitás csökkenését jelzi, és ez már közvetlenül utal tartalmi válto­537

Next

/
Thumbnails
Contents