Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 6. szám - Bognár Bulcsu: Népi szociográfia és társadalomtudomány
BOGNÁR BULCSU Népi szociográfia és társadalomtudomány ERDEI FUTÓHOMOKJÁNAK TÁRSADALOMSZEMLÉLETÉRŐL A vallásszociológiai kiindulás értékmozzanatai Erdei Ferenc két háború közötti falukutató munkássága az 1930-as évek közepének rövid közjátékától eltekintve a különállás hangsúlyozásával jellemezhető'. A parasztság polgárosodásáért folytatott közírói, politikusi és társadalomtudományos tevékenysége azonban pár évig összekapcsolódott a népi szociográfusok mozgalmával. Az 1936 és 1938 közötti időszakban Erdei nem csupán politikailag elkötelezett tagjává válik a mozgalomnak (amely elkötelezettség majd a Márciusi Front megalapításában csúcsosodik ki), hanem tudományos munkái is illeszkednek a népi szociográfia gondolatvilágához. Ez a szellemi kölcsönhatás különösen az 1937-es Futóhomok ban1 érhető tetten. A sok tekintetben hasonló politikai szándék (a parasztság társadalmi emancipálásának programja), a társadalom leírásának irodalmi igénye egyaránt azonosságot mutat Erdeinek ezen írása és a többi szociográfus munkái2 között. A Futóhomokot azonban mindenképpen kiemeli a korabeli szociográfiák közül, hogy Erdei monográfiája nyilvánvalóan tudományos érvényességre is törekedett. Maga a szociológus szakma is Erdei írásait3 tekintette a népi szociográfiák közül a legkiforrottabb társadalomszemlélettel rendelkező munkáknak.4 Ez a tanulmány Erdei ezen korszakának legismertebb művének, a Futóhomoknak az elemzésére vállalkozott. Erdei elhíresült szociográfiájának társadalomszemléletét vizsgálom; választ keresve arra a kérdésre, hogy milyen társadalomkép bontakozik ki Erdei társadalomszerkezeti elemzéséből. Az Erdei-életműben a Futóhomok több szempontból is új korszakot jelent. Régi kutatási programját megvalósítva5 először tesz kísérletet, hogy a Duna-Tisza közének bemutatásával egy nagyobb térség geográfiai, társadalmi, politikai viszonyait elemezze. A terület társadalmi átalakulásának értékelésekor ebben az írásban fogalmazza meg az egész magyar polgári átalakulásról szóló nézetét. (Ez természetesen nem jelenti azt - miként ezt már korábban vizsgáltam6 —, hogy a korábbi írásokban ezekről az összefüggésekről nem esett volna szó.) A Futóhomok újdonságát az jelenti, hogy most a felsőtársadalmat is részletesebben bemutatja, és a térség polgárosodásakor az egyes társadalmi csoportok egymásra gyakorolt hatását is elemzi. Az össztár523
