Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 6. szám - Fűzfa Balázs: A másik irodalom IV.

Jónás Tamás-CD-ket néznének-hallgatnának növendékeikkel —, s az irodalom eme legújabb rétegének megismerése után - s miután már megszerették- megszerettették azt! - indulnának gyerekeikkel irodalomtörténeti búvárkodásokra!)

Bocsor-Müllner-Németh-Odorics-Szécsényi:

Esterházy Péter: Fuharosok

Szeged, Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Irodalomelméleti Csoportja-Pompeji Alapítvány, 2000 [CD-ROM]

A műértelmezés, műelemzés kategóriában ez a CD-ROM volna az „igazi”: a mérték és a minta! A Fuharosok már megjelenésekor - mint szövegképződ- mény —, a papír linearitásába zárva is az onnan való kiszabadulás jegyeit mutatta. Esterházy elbeszélő' prózai alkotásai — könyvei — szinte már a Fancsikó és Pintától kezdve, de a Termelési (ki,sssjregénytól számítva mindenképpen egy újfajta szövegalkotási módot jeleztek a posztmodern magyar irodalom történetében. Am nemcsak alkotási, hanem befogadási módot is — s bizonyos szempontból ez talán még fontosabb, hisz mintegy „előkészítették” az olvasóközönséget az újfajta prózaolvasási technikák megtanulására. Vagyis újraszocializáltak bennünket mint olvasókat. S innen már csak egy lépés a digitális olvasás, melyet nevezhetünk dinamikus olvasásnak vagy képer- ny óolvas ásnak is.

Teljesen természetes, hogy Esterházy eme munkáit - lényegében a Bevezetés a szépirodalomba-kötet szövegeit és gesztusait - „a másik irodalom” közönsége és szakirodalma rendesen kötelező olvasmányként s kihagyhatatlan előzményként említi (az Iskola a határon vagy Temesi Ferenc szótárregénye s egyéb, a szöveg linearitását megszüntetni igyekvő alkotások mellett).

A Fuharosok-CD célja még elsősorban „közvetlenül” irodalmi, irodalomszakmai: lehetőség szerint egy alkotás legteljesebb elemzését, értelmezését adja úgy, hogy közben igyekszik bemutatni, leltározni és rendszerezni mindent, ami az adott mű recepciójából említésre méltó.

Ez a CD így a szakirodalomnak tényleg az egészét adja: közli a Fuharosok teljes bibliográfiáját, mely bibliográfiát - természetesen - több szempontból osztályozhatunk, bonthatunk, összegezhetünk, szedhetünk szét s rakhatunk újra össze. De megnézhetjük Igó Éva főszereplésével a műből készült színpadi adaptáció részleteit, vagy meghallgathatjuk az egész regényszöveget Galkó Balázs tolmácsolásában is, s persze mindenhez, amit csak látunk, hallunk és olvasunk, saját jegyzetet, adatot fűzhetünk hozzá, hogy végül - majd egyszer - elkészítsük a magunk dokumentált olvasatát. Ebből is látható, hogy a multimediális szövegkorpusz-feldolgozás hermeneutikai szempontból sem mellékes lehetőségeket kínál a vele foglalkozóknak.

Az alapmű minden szövegváltozatának, fordításának, teljes kéziratának (fotó)közlése már csak hab a tortán: hasonló vállalkozás esetében szinte természetes gesztus. De itt vannak az úgynevezett vendégszövegek is (mindegyik pontos lelőhellyel, magyarázattal), aztán az író saját jegyzetei, kommentárjai, interjúrészletei, továbbá a Fuharosokról és „környékéről” szóló teljes kritikai anyag - a szakirodalom -, vagyis minden Fuharosok-szövegrészeid