Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 5. szám - Iris Maria Stromberger: Film; Nevetőránc; Megtermékenyítés (versek)
IRIS MARIA STROMBERGER Film Nagyváros könnye most az élet? Kacsa rikolt tenger-tajték alól? Emlék és folyvást kérdezése: ma a halál milyen rózsát tarol? Fantáziában a rideg gyönyörködés? Telt érverésként déli sóhaj? Szélről, kívül-elöl, az alsó és közép? Fogás, jelölés, tudni róla? Minek tanuljon, ha az élet csak a filmért van? Hozzá sok veszély. Dacolhat rengeteg veszéllyel akinek téged láttat a szeszély? Ha mindent hamisan teszek, és semmi sem lehet a habozásból, mi lesz? Tartom magam. Leszek, mint minden test, mely ürességbe Iából. Nevetőránc Nevettem én; a dacon, ahogy lénye adta: mint készít finom és fehér ráncruhát. És gyógyul bennem föl alatta. De csupán a száj nevetett, mint mindentudó, aki nem keresgél, nyújt üres agyagedény-keretet világtudáshoz, ha már szagra leltél.
