Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Árkádiában élt ő is
A kis tarka madárt, jaj, fogságba, Szorossan bezárták kalitkába! Ha én tarka madár volnék, Soha veled nem repülnék, Tarka madár! [...] A kis tarka madárt kifosztották Tarka tollaibul, nyársra vonták. Ha én tarka madár volnék, Soha veled nem repülnék, Tarka madár! A római Árkádia Akadémia (Accademia deH’Arcadia) 1690-ben alapítta- tott, és ma is floerál. Fénykora a XVIII. század volt: tagjának lenni dicsőség- nek számított, az árkádisták görögös s latinos neveket viseltek, a pásztorok öltözékét hordták, erdőben, mezőn, vízparton vagy palotákban jöttek össze felolvasásaikra. írtak rendületlenül, szerepeltek minden adandó alkalommal. Bizony mondom, sok grafomán és dilettáns is volt közöttük. De az még fontosabb igazság, hogy a ,késő-barokk költészet szélsőségeivel szemben a természetes, egyszerű költői kifejezésmódra törekedtek; idilli, klasszicizáló pásztorköltészetet teremtettek. [...] Petrarcái szonetteket, anakreóni dalokat, pindaroszi ódákat, theokritoszi idilleket, pásztoijátékokat írtak. Az Árkádia-akadémia az olasz nemzeti tudatot tápláló kulturális mozgalommá szélesedett, kezdeményezte a nemzeti történelem kutatását, korszerű nyelvi, esztétikai és filozófiai nézeteket képviselt (Muratori, Gravina, Crescimbeni). Tagjai közül Mestasio hatott leginkább a magyar irodalomra. Az Árkádia-akadémia tagjai közé Olaszországban tanuló, rendi szolgálatot teljesítő vagy követi úton lévő magyar költőket is választottak (Faludi Ferenc, Gánóczy Antal, Hannulik János Kri-Zosztom, Pyrker János László stb.) [...] Az Árkádia-akadémia mintájára szervezte meg nagyváradi püspöki, majd kalocsai érseki udvarának irodalmi életét Patachich Ádám. 1791-ben Kazinczy is az Árkádia-akadémia szabályzata szerint működő irodalmi társaságot tervezett” (Kecskeméti Gábor Új magyar irodalmi lexikon [ÚMIL], I, 2000, 69-70.)* Ami mára az Árkádiából maradt, inkább csak emlék, kutatni való hagyomány. Palotájuk, kertjük, könyvtáruk mindmáig megvan Róma szívében. Magam is voltam látogatója a Biblioteca Angelicának, hiszen csak jó tíz percre esik a Magyar Akadémiától. Egy zöld és „Római-sárga” színekben pompázó szép nagy plakátot is őrzök a különleges intézményről. Fennállásának 300. évfordulóján bocsátották ki a nagy római Árkádia-kiállítás alkalmából. Egyetemi szobám falán függ bekeretezve, s ez áll rajta: * Az Új Magyar művelődéstörténeti lexikon I. kötetében (2003) foghíjas az irodalomjegyzék, csapnivaló az egyvalakinek bókoló szócikk. Lásd még Szilágyi Ferenc: Árkádia-pör, ÚMIL, I, 70. 378
