Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 4. szám - Kovács Sándor Iván: Árkádiában élt ő is

A kis tarka madárt, jaj, fogságba, Szorossan bezárták kalitkába! Ha én tarka madár volnék, Soha veled nem repülnék, Tarka madár! [...] A kis tarka madárt kifosztották Tarka tollaibul, nyársra vonták. Ha én tarka madár volnék, Soha veled nem repülnék, Tarka madár! A római Árkádia Akadémia (Accademia deH’Arcadia) 1690-ben alapítta- tott, és ma is floerál. Fénykora a XVIII. század volt: tagjának lenni dicsőség- nek számított, az árkádisták görögös s latinos neveket viseltek, a pásztorok öltözékét hordták, erdőben, mezőn, vízparton vagy palotákban jöttek össze fel­olvasásaikra. írtak rendületlenül, szerepeltek minden adandó alkalommal. Bi­zony mondom, sok grafomán és dilettáns is volt közöttük. De az még fontosabb igazság, hogy a ,késő-barokk költészet szélsőségeivel szemben a természetes, egyszerű költői kifejezésmódra törekedtek; idilli, klasszicizáló pásztorköltésze­tet teremtettek. [...] Petrarcái szonetteket, anakreóni dalokat, pindaroszi ódákat, theokritoszi idilleket, pásztoijátékokat írtak. Az Árkádia-akadémia az olasz nemzeti tuda­tot tápláló kulturális mozgalommá szélesedett, kezdeményezte a nemzeti tör­ténelem kutatását, korszerű nyelvi, esztétikai és filozófiai nézeteket képviselt (Muratori, Gravina, Crescimbeni). Tagjai közül Mestasio hatott leginkább a magyar irodalomra. Az Árkádia-akadémia tagjai közé Olaszországban tanuló, rendi szolgálatot teljesítő vagy követi úton lévő magyar költőket is választot­tak (Faludi Ferenc, Gánóczy Antal, Hannulik János Kri-Zosztom, Pyrker Já­nos László stb.) [...] Az Árkádia-akadémia mintájára szervezte meg nagyváradi püspöki, majd kalocsai érseki udvarának irodalmi életét Patachich Ádám. 1791-ben Kazinczy is az Árkádia-akadémia szabályzata szerint működő iro­dalmi társaságot tervezett” (Kecskeméti Gábor Új magyar irodalmi lexikon [ÚMIL], I, 2000, 69-70.)* Ami mára az Árkádiából maradt, inkább csak emlék, kutatni való hagyo­mány. Palotájuk, kertjük, könyvtáruk mindmáig megvan Róma szívében. Ma­gam is voltam látogatója a Biblioteca Angelicának, hiszen csak jó tíz percre esik a Magyar Akadémiától. Egy zöld és „Római-sárga” színekben pompázó szép nagy plakátot is őrzök a különleges intézményről. Fennállásának 300. évfordulóján bocsátották ki a nagy római Árkádia-kiállítás alkalmából. Egye­temi szobám falán függ bekeretezve, s ez áll rajta: * Az Új Magyar művelődéstörténeti lexikon I. kötetében (2003) foghíjas az irodalomjegyzék, csapnivaló az egyvalakinek bókoló szócikk. Lásd még Szilágyi Ferenc: Árkádia-pör, ÚMIL, I, 70. 378

Next

/
Thumbnails
Contents