Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Papp Endre: Átok is, balzsam is
PAPP ENDRE / Átok is, balzsam is NAGY GÁBOR: ÁTOK, BALZSAM Nagy Gábor harmadik verseskötete hű folytatása az előzményeknek. Mindenekelőtt az önmeghatározási törekvésben. A korábbi kötetek - mind a Farkasverem, mind a Lélekvesztő — szemantikai vezérfonala volt a személyiség definiálását célzó kísérlet. A költő elégikus hangulatú versei - józan, okos és szemérmes értékőrzésükkel, a poétái mesterség méltóságának továbbélteté- sével - nagy erudícióval rejtették szerepek és mitikus témák mögé a megnyilatkozó alanyt. Szervesen épül tovább a versvilág, mégis az Átok, balzsamban azonnal szembeszökő a változás, előbújik a rejtőzködő személyiség: „afféle verses naplót írtam”, vezeti be az olvasót a könyv mélységeibe a fülszövegben a szerző. A korábbi önreflexív hajlam tehát közvetlen vallomásokban, élmény- beszámolókban, monológokban, meditációkban ölt magára új formát. Másért is érdemes odafigyelni arra, amit Nagy Gábor verseihez mellékelt kísérő soraiban papírra vet. Felhívja a figyelmet a kompozícióra, utal a formaválasztásra, s támaszt nyújt az értelmezéshez is. Tudatos alkotóról árulkodó, tanulságos aprócska szöveg. Vizsgáljuk meg rögtön a kötet szerkezetét! Csakúgy, mint a Lélekvesztőben ismét kettős felépítettséget vehetünk észre. A napló lapjai összekeveredtek, mondja írója, azaz az időrendi sorba állítás helyett a tematikai csoportosítás képezi az öt ciklust. Persze az opusok datáltak, konkrét hely- és időmegjelöléssel bírnak. Megőrződik tehát a háttérben a kronológia is - amolyan háttérstruktúraként. Talán nem erőszakolt jelentéstulajdoní- tás, hogy az esetleges egymásra következés és a racionális elrendezés feszültségére utaljunk ebben az alkotói fogásban - gondoljunk csak a krónika és a gesta közötti különbségre: az utóbbit fejlettebb műfajnak tartják a historikusok. S el van kényeztetve a recenzens, hiszen nincs más dolga, minthogy elismételje a költő öninterpretációját: a felsejlő időrend egy „odaátra” írt üzenetbe foglalt könyörgés és egy karácsonyi elégia között húz ívet. Vagyis az idő előrehaladásának is van rendje, valamiféle beteljesülés irányába haladnak az események. Lehetséges, hogy nincs itt szó semmi esetlegességről, s mind a téma, mind a tempóra önmagán túlmutató elrendezettségre, netán sorsszerűségre utal? Ne válaszoljuk még meg ezt a kérdést... Térjünk inkább vissza a tematikus elrendezéshez! Öt, közel azonos hosz- szúságú ciklus követi egymást a könyvben. Az Ördögszikla versei a származás kérdését járják körül, a túlvilágra költözött mester, Baka István, a család, a szülőföld tájai, a város, az ország és a nemzet lépcsőfokain lépdelve róják a szellemi és a valóságos haza gondolatköreit. A Levelek Pefkiből cikluscím alatt 358