Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Gyürky Katalin: Az életrajzírás csapdájában
GYURKY KATALIN Az életrajzírás csapdájában VLADIMIR NABOKOV: SEBASTIAN KNIGHT VALÓDI ÉLETE A Sebastian Knight valódi élete (1941) Nabokov első angol nyelven írott regénye, amely - legalábbis első látásra — éles cezúrát képez a szerző életművében. Mihelyst azonban jobban szemügyre vesszük a nabokovi életutat, ez a cezúra csak a nyelvváltás ténye, vagyis az orosz nyelv angolra cserélése, s amennyire ez egy idegen nyelvvel, jelen esetben az angollal kapcsolatban lehetséges, második anyanyelvvé tételének kísérlete miatt húzható meg, élességét pedig a nyelvváltással összefüggésben lévő trauma, a szülőhaza elhagyása, s ilyen formában az elveszett gyermekkori éden keresése adja. A nyelv- és hazaváltás tényén kívül azonban a Sebastian Knight valódi életének megalkotása nem okoz törést Nabokov művészetében, hanem éppen ellenkezőleg, folytatja, sőt egy-két helyen kiegészíti, tökéletesíti a szerző addig oroszul írott műveiben fellelhető motívumokat. Egyfelől Nabokovnak azt a felfogását, amely szerint a művészet egy teremtő, isteni játék, s így egy regény létrehozása is játékként modellálható. Ez az elképzelés a legerőteljesebben a szerző orosz korszakából származó Végzetes végjáték című alkotásában van jelen, a regénynek mint sakkjátéknak a model- lálásával, s amint arra a későbbiekben még részletesebben kitérek, ez az eszme a Sebastian Knight valódi életének a megírására is hatással lesz, amelyet a sakkról szóló regényelődre való konkrét utalások is alátámasztanak. Másfelől pedig azt a hasonmás-problematikát, amely a szerző határozott tiltakozása ellenére a nagy elődnek, Dosztojevszkijnek a regényeiből kerül elő lépten-nyomon a Nabokov-művekben. S ha a Sebastian Knight valódi élete című regény világához közelebb szeretnénk kerülni - amely a szerzőnek az olvasót tudatosan félrevezető, illetve az olvasóval „nem közölt” játékszabályai miatt egyáltalán nem egyszerű feladat - a regényben megbúvó hasonmás-problematika felfejtése látszik a „legkifizetődőbb” vállalkozásnak. Ebben a regényben ugyanis a hasonmás-elv több szempontból is bonyolultabb annál az „egyszerű” képletnél, amely szerint a nabokovi regényekben általában mindenki hasonmása mindenkinek. S a Sebastian Knight valódi életének szerves, töretlen helyét az életműben éppen ennek az „egyszerű” képletnek a Sebastiannal közel egy időben írott művekben való érvényesülése biztosítja. Hiszen ezzel a képlettel már Nabokov orosz korszakában is találkozunk, mégpedig a Meghívás kivégzésre című műben, ahol a főhősön, Cincinna- tus C.-n kívül mindenki - éppen a hős személyiségének meglétét, különlegességét hangsúlyozandó - személytelenségével, semmilyenségével hasonmása a 351
