Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - Kovács Sándor Iván: Dobozytól Delimánig

ban élő lánya, Hilda Konrád adta ki Szigetvár-Bécs-Párizs helymegjelöléssel 1991. szeptember 6-ára. Ez szent dátum: Zrínyi és vitézei végső kirohanásának 425. évfordulója.

Az itthon félreállított, emigrációba kényszerített, majd újrafelfedezett Konrád mellett van még egy sokoldalú szigetvári grafikus és festőművész: Sarlós Endre. Az ő Zrínyi megidézéseit, mindenekelőtt Delimán-olajképét szeretném bekapcsolni a Szigeti veszedelem-illusztrációk áramába. Sarlós Endre nevével és munkáival az újabb kori Zrínyi-kultusz szigetvári felvirágzásának 1970-es, 80-as éveiben találkoztam. Akkor a tudós tanár és kiváló szervező: Molnár Imre állt a Szigetvári Várbaráti Kör élén. O volt az utolsó „szigeti kapitány”. Külföldi és honi hírességeket, politikai hatalmasságokat kalauzolt a Zrínyi-várban, Illyés Gyulától egy Zrínyi-verset „csalt ki”, horvát és szerb vendégeket invitált a mind nagyobb mérvű Zrínyi-rendezvényekre. Szeptember 7-én Szigetvári Zrínyi Emlékünnepség címmel újságot is megjelentetett. És külön guzlárja, horvát hősének-mondója volt egy eszéki vegyészmérnök személyében. Jnzsenér Osijek” a megszólalásig olyan szertartás szerint énekelt és pengette guzlicáját, mint a török ifjú a Szigeti veszedelem III. énekében. Guzlár mellé piktor is jár: festő és rajzoló és szobrász, aki irónnal, ecsettel, faragókéssel, a legkülönfélébb anyagok felhasználásával örökíti meg az elmúlt idők és napjaink eseményeit.

A város megbecsült hivatásos Zrínyi-festője akkortájt a rajztanár Zágon Gyula volt, de már nehezen mozdult, hetvenes éveiben járt. Molnár tanár úr oldalán Sarlós Endre bizonyult gyors, robbanékony, célszerű partnernek. Az évfordulós attrakciókhoz mindjárt szállította a szigeti hősportrékat vagy a Zrínyivár valamilyen nézetű rajzát, és mindig voltak illusztrációi, ha kellett. Emlékszem, egy szigetvári Zrínyi-vacsorán a szalvétát is telerajzolta az eposz hőseinek arcélével. Sarlós Endre azonban nem a második Zágon akart lenni Szigetváron, hanem az első Sarlós.

És lett is. Az eszes, ügyes, tehetséges fiatalember a pécsi Bőrgyár deko- ratőrje volt. Nem ismert lehetetlent: meszelővei percek alatt előállított egy óriás-Lenint, ha úgy hozta a szükség, az akkori politikai protokoll. Plakátot, zászlót, ajándéktárgyat, levélnyomót, papirvágókést, bőrszelencét, bőrérmet, bőrrajzot, bőroklevelet, bőrdomborművet, akárminő bőr-díszdobozt, vagy muránói üveghez is illő bőr-tükörkeretet úgyszintén tüneményes fantáziával, gyorsan tett le a megrendelő vagy a megajándékozott asztalára. (A felsorolt típusok közül az angol királynő arcképével diszített bőrös tükör, vagy harminc éve, a budapesti angol nagykövet gyűjteményébe került.) A Sarlós-művek megrendelője jobbára a pécsi Bőrgyár volt, de a maga kedvére is örömmel bajlódott munkáival. Szigetvári és Zrínyi-jelképekkel diszített, abszolút kalligrafikus bőroklevelét magam is becsben tartom. Nagyobb szabású bőr-reliefjét, megemelt üvegkeretbe rámáztattam, s úgy tettem fel zuglói házunkban a belépőt köszöntő előszobafalra: Székely Bertalan-festmény, a Zrínyi kirohanása középpontijelenetéről készült. Sarlós Endrééknél Szigetváron a Munkácsy utcában még különlegesebb képet láthatunk. Teljes falat beborító freskó Napoleon egyik győztes csatájáról. Endre Sasfiók ugyanis mind termetben, arcban, mind frizurában hasonlít a nagy korzikaira.

Bárcsak Szigetvár mecénásai és polgármesterei lennének ilyen leleményesek! Már rég járt volna Sarlós Endrének egy nagy szabad szigetvári falfelület,

284