Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 3. szám - Kovács Sándor Iván: Dobozytól Delimánig

*R:

•x,

mm

säms&Mm 'Vi

Tlré^S ■ íSSEs

Sfcl

! ADRIAI. s

** TENGERNEK *®

Is

•Ki,'

SífE

pial»

p#

•■ , :óvV-ÜGROFF ZRINlfj

if

SYRENAIA,

MIKLO S.

Üli

«3

Nyomtatta Bickbcn a' Kohuiai NAaarban

«.Vtilí 1 Kefiusfovi AUtt Cgifeir 6 felfigeKóny^nyomistíji. SN A n"no~ M 7 DC. ~L L

^ c'^^-X^-T-T^TscT'-T^

«» .-^

3ifö^3:iSi£iSá:'$Éa.

Zrínyi Miklós Syrena-kötetének A metszettel szembenéző

allegorikus illusztrációja szöveges címlap

(Georgius Subarich metszete)

kedvesének immár háttal ülve - elernyedve piheni ki Armida két szép lába között a fáradalmakat. Az Armida-Rinaldo jelenetnek a XVI. századi genovai Tasso-kiadások ihletett illusztrátora, Bernardo Castello (1557-1609) adta a legismertebb formát. A romantika eredetiségkultusza előtti idők módján imitált, azaz utánzott-követett, feldúsított egy korábbi ábrázolást: Annibale Carracci (1560-1609) híres festményét variálta (lelőhelye: Nápoly, Gallerie Nazi- onali di Capodimonte). Carracci Rinaldo ésArmidája a Tasso-illusztrációk etalonja. Egy újabb tanulmány (Federica Sgabri, La Gerusalemme liberata nell’- arte pittura, Ferrara, 2001) a pihenő szerelmeseket mintegy a festményből „kiemelve”, szoborszerűen szemlélteti.

Az egyesülés előtti meghitt játszadozás és az utána ernyedten pihenő szerelmespár póza ősi alaphelyzet. A magyar néprajztudomány az előjátékot fej- benézésként is emlegeti. Kun László hever így a hajában tetvészkedő lány ölében a kakaslomnici freskón; Molnár Annát fejbenézésre kéri a katona a moldvai Klézsén feljegyzett balladában. És mintha az Oféliát kérlelő Hamlet is efféle gyöngédkedésre vágyna: ,kisasszony ölébe fekhetem? [...] Azaz ölébe hajthatom fejem? [...] Mily szép gondolat egy szép lány lába közt fekünni!” (Arany János fordítása.) A dán királyfi még meg is ijed a szókimondásáért: „Azt gondolja, pórias értelemben vettem?”

A Szigeti veszedelem XII. énekében Zrínyi még szókimondóbbra, még per- zselőbbre komponálja Delimán és Cumilla nászjelenetét. A magyar költő Tasso

278