Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Illés Lajos: Magyar novellák angol szemmel

42. Szabó István-. Minden olyan mint régen (Everything’s It Used to be)

43. Csurka István: Járdaszegély mellett (Kerbside)

44. Moldova György. Legenda egy jobbszélsőró'l (Legend of an Outside Right)

Szappanos Balázs: Életrajzi jegyzetek (Biographical Notes by Balázs Szappanos)

E novellák és elbeszélések angol nyelvre történt átültetésében 20 műfordító működött közre. Többségük magyar volt, de rajtuk kívül részt vettek a munkában angolok és Nyugatra emigrált magyar írók. A műfordításokat ketten ellenőrizték. (Bertha Gaster és Elisabeth West) A könyv grafikai kivitelezője: Köböl Vera. Az egész antológia Copyright-ja az enyém. (4. o. - I.m.)

Ugyancsak az én Copyright-ommal jelentette meg orosz nyelven a Corvina Könyvkiadó négy év múlva, szintén ugyanazon címmel mint az angol nyelvű, eredeti kiadást (44 vengerszkih raszszkaza). Jurij Guszev írt hozzá bevezető tanulmányt. Ez a tény is jelzi, hogy ez az antológia nemcsak Nyugaton, hanem Keleten is kedvező fogadtatásban részesült. Némi módosítást azért kértek. (Lengyel József eredetileg szereplő novellájának cseréjét.) Változtattak az írók és az írások sorrendjén. A Corvina Kiadó vezetősége e munkámért Nívó-díjat adott, még az első angol nyelvű kiadás után. Hallomásból értesültem, hogy az UNESCO antológiámat különdíjjal tüntette ki. Erről az örvendetes elismerésről hivatalosan nem kaptam hírt.

Sir Charles Persy Snow, a számos kötetből álló regénysorozat világhírű írója, a nagy visszhangot és vitát kiváltó Két kultúra és a tudományos forradalom című előadás és más tanulmányok szerzője írt elgondolkodtató s val- lomásos előszót az antológiához. Elismerő és bíráló megjegyzéseivel éppúgy nagy örömet szerzett, akárcsak mindazzal, amivel törekedett a magyar irodalom, kultúra, a nemzeti hagyományaink iránt őszinte és erőteljes érdeklődést kelteni. Már írása kezdő részében kifejeződnek az író, a művész mellett a természettudós - a kémikus és kísérleti fizikus - kérdésfeltevései is. így ír: „... Magyarország nagy rejtély az angol nyelvű világban. Meglepő benyomást kelt azzal, hogy ez az ország figyelemreméltóan nagy számú, különféle tehetséget adott a világnak. Ha önök magas színvonalú és minőségű tudósokat akarnak, akkor forduljanak Magyarországhoz. Neumann János, Wigner Jenő, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede, Szilárd Leó - kettő közülük Nobel-díjas - és bizonyára még egy megkaphatta volna, ha nem ragadja el fiatalon a halál, hiszen nemcsak tehetség, hanem lángelme is volt e csoportban. Pedig még sokan vannak, ahonnan ezek jöttek. A közgazdászok körében ugyanez a helyzet. Hírt és nevet szereztek a világban, bármelyik problémát képesek megbízhatóan megoldani és mindenkinek ellentmondani, aki másként vélekedik. A filmművészetben? Az angol filmiparban évek óta szerepelnek magyarok. Színművészek? Ha szükség van egy olyan színészre, aki tökéletesen alakítja az angol felső tízezer modelljét? Az a legegyszerűbb, ha felkéri erre Leslie Ho- wardot, aki történetesen magyar. Ha netán egy kevésbé csodálatraméltóan kesernyés és gúnyos angolt kell megformálni? Szóljunk George Sandersnek, aki szintén magyar.” C. P. Snow akarva-akaratlan rádöbben és előzetesen megsejti például Marx György fizikus egyik izgalmas témáját, melyet műveiben a magyar Nobel-díjas tudósokról - a „Marslakókéról - dolgozott fel. E

188