Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11-12. szám - Ljudmilla Ulickaja: A talált gyermek
ságosan. Ilyen körülmények között a gondos Fenya a gyerekek szórakozását legszívesebben kizárólag verbális formára redukálta volna. Az arra jogosult gyerekek kis csoportja Viktóriában az átköltött mesék és a kitalált történetek előadóját tisztelte, és ennek a társaságnak a hallgatói közé tartozott a csendes Gajane is, aki jól emlékezett minden apróságra, minden jelentéktelen eseményre, és minden korábban elhangzott szóra. Egészen tízéves koráig ezeknek a titkoknak a megőrzése volt a legkedvesebb szórakozása, és még a számukra sokkal nagyobb szabadságot nyújtó dácsán is ezt az egyszemélyes, ülve végezhető szórakozást részesítette előnyben, miközben Vika biciklizett, hintázott, és a Fenya szerint barátkozásra méltó szomszéd gyerekekkel labdázott. Gajanéra az első komoly megpróbáltatás éppen ezen a kratovszkai dácsán várt, azon a nyáron, mielőtt az iskolát elkezdte volna. Az üdülőtelepet cigányok lepték el. Először négy cigány tűnt fel izgága gyermekei társaságában, a két főutca kereszteződésében, ahol általában kerozinnal teli hordókat szoktak végiggurítani, és ahol a helybéli öregasszonyok szokták árulni a szorosan összekötözött fehér hónapos retküket, és a kaktuszra emlékeztető szúrós uborkákat, aztán megérkezett egy szekér, ami elé egy tipikus cigány ló volt befogva, és amin egy tipikus sánta cigány trónolt, hatalmas, az övéig virágmintás díszekkel kivert zakójában. Nem volt szőnyegből szőtt sátruk és selyemingjük. Feltűnő szépséget sem lehetett felfedezni kortalan, kiélt, barna bőrű asszonyaik között. Sőt, az egyikük kifejezetten ocsmány vénasszony volt. A kereszteződés kellős közepén éjszakáztak, hogy a szekéren-e, vagy a szekér alatt, azt senki sem látta. Fenya, miután elszaladt tejért, beszámolt róluk Emma Asotovnának, és az egyik gondosan őrzött kislány épp ezt a beszélgetést használta ki arra, hogy kiszökjön a kertkapun.- Ezek gyerekeket lopnak — súgta Viktória a nővérének, és amíg Gajane még csak ott tartott, hogy mérlegelje életének ezt a váratlanul jött veszélyét, Viktória már szabadjára engedte a képzeletét: - Az üdülőtelepről már kettőt is elloptak! A cigányok ezalatt megszokott iparukat űzték: megállították a járókelőket, hogy megfejtsék múltjuk vagy jövőjük valamilyen érdekes részletét, és jóslatukat gyűrött rubelekre cseréljék. Az üzlet közepesen ment, ezért délben már az üdülők környékén próbálkoztak. A lányok reggel óta a dácsa Karaszikov felőli oldalán ücsörögtek, mert ez egyenesen a kereszteződésre nézett, és a ritkás palánkon keresztül tökéletesen lehetett látni, hogyan játszadoznak a cigányok az ostorral, és a sánta muzsik hogyan pöröl velük teljesen érthetetlen nyelvén. Gajane félt az ostortól, a vakmerő Viktória viszont a kertkapun lógott, és nem tudta levenni a szemét erről a furcsa és számára teljesen ismeretlen világról. Ebédre Emma Asotovna is megérkezett, és hazatessékelte a lányokat. A fiatal cigányok ekkorra szétszéledtek, a tábor pedig a poros füvön haladt tovább a megbéklyózott lóval, a szekéren alvó cigányokkal és az öregasz- szonnyal. Az öregasszony meglengette hatalmas virágokkal díszített ruháját, elállta Emma Asotovna útját, és siránkozni kezdett: 992
