Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz

pontos időhatárok között. Ló'rincz Barnabás és Friderike Harl a 2—3. század fordulójára datálják a követ, ám a stílusjegyek - mint a szárnyak szép kidolgozottsága, vagy a kereteié' pilaszterek ábrázolása - hasonló előfordulása alapot adhatnak az emlék korábbi időbeli elhelyezésére. A virág kandeláberek kidolgozása, a hasonló virág- és levélmotívumok egykorúnak mutatják a reliefet a brigetiói Ulpius Romanus - aki M. Ulpius Cele- rinus dák tolmács fia volt - híres szarkofágjával, melyet Barkóczi László a Kr. u. II. századba helyez el. (Barkóczi László: Brigetio In: Dissertationes Pannonicae, Bp. 1951, 25. p.) Kissé távolabb kitekintve, számos hasonló, plasztikusan kidolgozott, életszerűen, jó mesterségbeli tudásra, művészi érzékre vallóan ábrázolt kandeláberek jelennek meg Flavia Solva területéről is, melyek szintén a II. század közepére, illetve annak második felére datálhatok. (In: Manfred Hainzmann-Erwin Pochmarski: Die römerzeitlichen Inschriften und Reliefs von Schloss Seggau bei Leibnitz Graz, 1994. Említésre méltó többek között Sex. Baebius Pudens feliratos síroltára 140. p., Q.pompeius Eutychus oltárköve, 159. p. valamint P. Laelius He- raclia sírkövének feliratos mezjét kereteid virágfiizér, 169. p.)

Kiindulási alapunk, a komáromi kőtár Daidalosz és Ikarosz reliefje olyan műhelyben készülhetett, ahol a kőfaragó mester - vagy tán egy állandóan vándorló mester - ismerte, legalább ábrázolások útján a klasszikus, kedvelt, mindig visszatérő mítoszokat, azok fő motívumait, és klasszikus formákat, sémákat adó mintakönyvekből dolgozott. Lehet, hogy számára Daidalosz volt a példakép, biztos mesterségbeli tudása vonzotta, ezért jelenítette meg a szárnyakat készítő mestert és nem az alázuhanó Ikaroszt. Elképzelhető talán az is, hogy a használt mintakönyv nem Ovidius, hanem Horatius vagy Vergilius műveiből vette át a motívumot, vagy régebbi vázaképek adták a mintát.

A táblákon ábrázolt mítosz bármely jelenete azonban ugyanazt az örök érvényű üzenetet hordozza: az emberi lélek mindig a magasba tör — ám többnyire aláhull.

JEGYZETEK

1 Quintus Horatius Flaccus: Ódák. Fordította: Rónai Pál, 14. p. In: Európa Könyvkiadó Bp., 1985.

2 Homérosz: Iliász 18, 590-592. Euripidész: Thészeusz, Krétész. Platon: Daidalosz. Arisz- tophanész: Daidalosz és Kókalosz. Vergilius: Aeneis. Ovidius: Metamorphoses.

3 Pannóniái leletek a teljesség igénye nélkül. Forrás: Erdélyi Gizella: Római kó'faragás és kőszobrászat Magyarországon, Akadémiai Kiadó Bp., 1974. a) Óbuda, Aquincumi Múzeum Kát. 234 (142. képjegyzet); b) Óbuda, MNM, ltsz. 62.185.1. (143. kj); c) Budafok, Aquincumi Múzeum, Kát. 271 (144. kj); d) Tác-Fövenypuszta, Székesfehérvár, István Király Múzeum, ltsz. 2851 (145. kj); e) Torony (Ondód), Szombathely, Savaria Múzeum (146. kj).

4 A tábla eredetije az Antik Gerulata Múzeumában, Bratislava-Rusovce/Oroszvár, Szlovákia. Az eredeti darab mészkőből készült, rajta festés nyomai láthatók, m: 0,90 m, sz: 1,46 m, In: A római kőtár vezetője a komáromi erődrendszer VI. bástyájában. Friederike Harl-Lőrincz Barnabás, Komarno-Wien, 2002. 56-57. p.

5 Több párhuzama található a pannoniai leletanyagban is, úgy mint Phaeton, Actaeon, Hippolytos ábrázolásai, melyek mintakönyvek alaptípusaiként értelmezhetők.

6 Gloviczki Zoltán: Icarus. In: Antik Tanulmányok XLVI (2002) 109—117. p.

7 Künstlerlexikon der Antike. Band I, Hgst. von Rainer Vollkommen München-Leipzig 2001. 151-154. p. Hivatkozás: S. P. Morris: Daidalos and the origins of Greek ant. Pr. 1992.

923