Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz

szervezte, a kőfaragók, olykor talán még a műhelyek egy része is vándorútra kelt, másutt keresett megélhetési lehetőséget és Pannónia kitűnő célállomásnak kínálkozott. A motívumok, mintakönyvek elterjedésével - már a kreskedelmi kapcsolatokból önkéntelenül adódóan is — a Borostyán- kőút menti városokban számolhatunk először, ahonnét Pannónia más városaiba is kisugározhattak.

De miért épp a halálba zuhanó Ikaroszt jelenítették meg a kőfaragók? Hiszen: „Die Darstellungen kreisen alle um ein Thema. In vielen Varianten, welche zeigen, daß es sich nicht um die Wiedergabe ein und desselben Vorbildes handelt. Es geht um den Augenblick, in welchem Icarus zum Flug ansetzt oder ihn beginnt. Verschiedene Phasen des Abflugs lassen sich unterscheiden, sodaß man sagen kann, daß nicht einmal ein künstlerisches Motiv dahinter steht.”33

Utaltunk rá: A mítosz ovidiusi változata, amely elterjedt a Mediterráne- um egészében és ismert volt a kora császárkori Rómában, a megértettség hiányában pusztulásra ítélt művészi sorsot szimbolizálja. Ovidius, aki életében ünnepelt költő volt, a szerelemről alkotott könnyed-frivol felfogásával keresztezte Augustus császár törekvéseit, melyek a római erkölcsök helyreállítását, a család szentségének elsődlegességét célozták, így szerelmi költészete száműzetésének okává vált. Élete végéig a Fekete-tenger partján fekvő Tomi városa maradt kényszerű tartózkodásának színtere, mely Róma szellemisége, nyüzsgése után nyilván keserű hatással volt rá. „Bukása” után könyveit eltávolították a nyilvános könyvtárakból, ennek ellenére népszerűsége nem csökkent, műveit a császárkorban sokan olvasták és utánozták. Az augustusi rendszer reformjaival azonban nem értett egyet számos arisztokrata és lovag sem, akik inkább az önkéntes száműzetést választották, s nem egy közülük a közeli, többé-kevésbé romani- zált Pannónia területén telepedhetett le, így kellő, de nem túl nagy távolságra az egykori otthontól.34 Nem túl merész talán e feltevés: a Rómát elhagyni „kénytelen” birodalmi arisztokrácia tagjai azonosulni tudtak az Ikarosz sorsán keresztül saját ars poeticát megfogalmazó Ovidius életérzésével, s a megrendelt műalkotásokkal saját sorsuk kilátástalanságát juttatták kifejezésre. A repülni készülő, a biztos halálnak nekiinduló Ikarosz „(ist) eine Besonderheit der Kunst”,35 s azért foglal el különleges helyet Pannónia és Noricum (sírkő)plasztikájában, mert: „Mit der Icarusthe- matik erweist sich die Region östlich der Alpen bis zum Donauknie einmal mehr als eine Landschaft innerhalb der Imperium Romanum, die zu eigenen künstlerischen Formulierungen durchaus in der Lage war.”36

2. A motívumot nagyon hamar átvette a szepulchrális művészet, hisz a halhatatlanság után vágyakozó, de a halált elkerülni nem tudó emberi sorsot jól szimbolizálja az erőszakos zuhanással bekövetkező vég. Az értelmezés azonban leegyszerűsödött, és Ikarosz alakja a fiatalon elhunyt ember, a tragikusan hirtelen kettétört élet, illetve a szárnyaló életet brutálisan kettévágó halál szimbólumává vált. (Ikarosz szobrokat azonban kizárólag fiatal fiúk síremlékére helyeztek oromdíszként.) Síri Attiszok, Dioszkurok, Géniuszok ábrázolásaival nagy hasonlóságot mutatnak ezek az emlékek, s Ikarosz gyakori megjelenítése a síremlékeken újabb bizonyíték arra vo921