Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz
9. Bronz relief (Lausanne, Mus de Vidy) A jelenet mozgalmas körforgást tár a néző elé. Az óvatosan repülő Daida- losz hátrapillantva keresi fiát, aki eközben már kicsavarodott tagokkal alázuhant a mélybe. Daidalosz fölött a sugárkoszorúval megjelenített - gúnyosan nevető?! - Héliosz, Ikarosz teste mellett a gyászos mozdulattal fejéhez kapó tengeristen látható. 10. Görög vázakép (New York, MMA, 24.97.37) Védekezés nélkül zuhanó Ikarosz, fölötte a bukását figyelő fogolymadár- Perdix. (Forrás: LIMC III/2) A műalkotásokat egymás mellé helyezve kirajzolódik az egész mítosz története. III. Összegzés 1. A reilefeken vagy önálló kis szobrokként, nevezzük így, az Ikarosz ábrázolások harmadik típusa jelenik meg, melyek sorába illeszkedik a komáromi kőtábla is. Ezek mindegyikén Ikarosz fiatal fiú, némelyiken szinte még gyermek, aki ellenkezés nélkül veszi tudomásul sorsát. Mindegyikre jellemző, hogy az alak a mellkasát keresztező, szárnyak rögzítésére szolgáló pántoktól eltekintve mezítelen. Mellkasuk enyhén előre domborodik. Jobbjukra támaszkodnak, a bal lábuk kissé kifelé fordul. E stílusjegyek, úgy mint: „Die gestreckten Proportionen und weichen Körperformen weisen auf die eklektische Adaption eines spätklassischen körperideals hin, wie es bei den Knabengestalten im Umkreis des Praxiteles beliebt gewesen ist.”31 E típusnak Pannóniában és a szomszédos provinciákban, de főként Noricumban számos példáját találhatjuk meg. A motívum közkedvelt voltát e két provinciában kiemelte Arnold Schober is, aki már 1923-ban megjelent művében utalt arra, hogy ez a (in) „Provinzen (Pannónia és Noricum) beliebte Figur (...) sonstwo anscheinend nicht verwendet worden ist.”32 Felhívta a figyelmet arra is, hogy a leletek jórésze Pannóniából származik, míg a noricumi emlékanyag jelentés része Flavia Solva (Leibnitz, Sankt Peter) területéről került elő. Mi lehet a magyarázata annak, hogy épp e két provinciában jelenítették meg előszeretettel Ikarosz történetét, s a mítoszból kiragadva szinte kizárólagosan bukását? A probléma megoldása szükségessé teszi a műhely és a motívum kérdésének vizsgálatát. A műhely kérdése egyszerűbbnek tűnik. Köztudott, hogy a Regnum Noricum területén, főként a főváros, Virunum királyi műhelyében magas színvonalon dolgozó, képzett kőfaragók működtek, akik valószínűleg az északitáliai Aquileián keresztül érkező mintakönyvek mitológiai jelenetei, mesterembereket ábrázoló életképeit nagyon jól ismerték és alkalmazták. Miután Claudius császár a királyság felszámolásával Noricumot provinciává 920
