Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz

A fennmaradt, e mítoszt feldolgozó műalkotások mindegyike „önkéntelenül” is az ovidiusi variációt, a meg nem értett, s pusztulásra ítéltetett művészi sorsot jeleníti meg, mely mondanivaló saját korában egyértelmű, mindenki számára értett üzenet volt. A motívumot azonban nagyon hamar átvette a szepulkrális művészet, mely már kissé leegyszerűsítve a fenti értelmezést, s Ikarosz alakja a fiatalon elhunyt ember (fiatalon elhunyt fiúk síremlékére helyeztek Ikarosz szobrocskákat), a tragikusan hirtelen kettétört élet, illetve a szárnyaló életet brutálisan kettévágó halál szimbóluma lett.

II. Kivitelezés és műhely kérdése

A mitikus Daidalosz ábrázolásai az antik művészetben nem ritkák. Gyakran megjelenítik Pasziphaé történetében vagy fiával, Ikarosszal. Azonban mint fentebb már kifejtettük, a pannoniai, de a szomszédos noricumi leletanyagban is inkább Ikarosz egyedüli, tragikus sorsát előrevetítő ábrázolásai dominálnak, közös megjelenítésük és maga az előkészület, a számykészítés bemutatása a provinciális művészetben ritka, ami még tovább növeli a komáromi kőtár reliefének értékét. A mester, akinek iskolázottsága a kompozíció felépítése mellett a kivitelezésben is megmutatkozik, olyan előképet vehetett alapul, amely csak a magasabb szintet képviselő kőfaragók körében lehetett ismert.

A „minta” megleléséhez ketté kell választanmik a komáromi kőtábla Daidalosz és Ikarosz alakját.

A) Daidalosz ábrázolásai

Daidalosz az antikvitás óta a művész, a művészi alkotásra képes mesterember szimbóluma. Nem félrevezető tehát, ha a komáromi relief munkájában emlélyedő Daidaloszának előképét a provinciákban mindenütt megtalálható kézműves ábrázolások között keressük.

1. Szárnyat készítő Daidalosz ábrázolása Ikarosszal

(Róma, Villa Albani, inv. 164 ill. 1009. Forrás: LIMC III/2)

Mindkét relief meglehetős hasonlóságot mutat a komáromival, a kompozíció szinte ugyanaz. Az átszellemülten dolgozó Daidalosz jelenik meg e táblákon is - másik oldalon Ikarosszal. Daidalosz széken ül, kissé előre görnyedve dolgozik, bár az itáliai ábrázolásokon szépen kidolgozott, ívelt lábú asztalka áll előtte, ami a pannoniai reliefen nincs meg. A szárny alatt látható, vaskos, kis oszlopnak tűnő tárgy azonban értelmezhető asztalként is, melyet részben takar az Ikarosz - részben kinyújtott még szárny nélküli - jobb karjáról aláhulló köpeny, s részben elmosódott maga a felület is. A római reliefeken hiányzik a mester bal lábát megtámasztó sámli, talán mert alacsonyabb, nem talapzatra helyezett széken ülve jelenítette meg a kőfaragó, s a lábtartás is eltérő, itt jobbjukat nyújtják előre mintegy támaszként és a balt húzzák vissza. (Ez utóbbi az „a” relief ábrázolásán letörött, Daidalosz lába csak térdig maradt meg.) A komáromi kőlap a római „b” táblával mutat inkább hasonlóságot, ahol az izmos, szakállas, göndör hajú mester fiatalabb férfiként jelenik meg, inkább ügyes kézmű914