Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz
és el a tengert,” szól „de az ég csak nyitva, gyerünk hát: minden úr lehet ő, de a tágas lég nem övé még.” Szólt, s új művészet, mire szíve-lelke most törekszik: s újul a természet. Tollat sűrű rendbe rakosgat, kezdi a kurtákon, melléjük rakja a hosszút, mint lejtősen ahogy nőnének: hajdan a pásztor sípja ekképp magasult nem-egyenlő nád-darabokból, majd középütt szállal, köti lentebb össze viasszal, és az egész toll-sort kicsikét görbére konyítja, mint a valódi madár szárnyát, fia, Icarus ott áll, s hogy maga vesztével játszik, nem sejti sehogysem, hol, mosolyogva, a szél-felfelfúdosta pihékért, kapdos, hol meg a szőke viaszt lágyítja hüvelykkel, s apja csodás művét késlelteti játszadozással. És hogy a legvégső simítást megkapta a munka, két kifeszült szárnyán egyensúlyt ér el a művész, és levegőt rezzent s ott leng, levegő magasán fent. (Ovidius: Metamorphoses VIII. 183-202 Devecseri Gábor fordítása)26 Am Daidalosz hiába „Dolgozik és oktat, s öreg arcán könnyei folynak”, „ekkor a gyermek kezd a szilaj röpülésnek örülni, és vezetője fölé száguld, vágy vonja az égbe, tör magasabbra utat. Lágyítja közelben a hő Nap tollai illatozó viaszát, körítő kötelékét, olvad a könnyű viasz: csupaszon csap-csapkod a karja, s már evezőtelenül nem fog vele csöpp levegőt sem, ajka kiált, apját szólítja, de elnyeli ekkor áradatába a kék tenger, mely róla nevet nyer.” (Ovidius: Metamorphoses VIII. 210, 223-230 Devecseri Gábor fordítása) A Metamorphoses újdonsága még Perdix szerepeltetése, kit Daidalosz taszított a halálba. „Látta, amint tetemet temetett, a szegény fiú testét, látja a csacska fogoly, s míg nézi, barázda sarából, szárnyaival tapsol, vidoran dalol, annyira örvend, egymaga még, hisz a fajtáját azelőtt sose látták s Daedalus, az, hogy szárnyas lett, a te vétked örökké (Ovidius: Metamorphoses VIII. 236-240 Devecseri Gábor fordítása) A mítosz mondanivalója egyértelműen a hübrisz, az emberi lét határait átlépő, az isteni világ határát elérni igyekvő ember próbálkozása és elkerülhetetlen bukása. Nem egyértelmű azonban, mi is a hübrisz e történetben. Ha a) a repülés, akkor miért nem kap Ikarosz sorsa hangsúlyosabb szerepet? b) a 912
