Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz

kannten Orts Aitia”.)20 Más verzió szerint Daidalosznak segített a szökés­ben Pasziphaé királyné, aki egy csónakot bocsátott rendelkezésükre. A szökés sikerült, s Ikarosz akkor halt meg, mikor útban Szicília felé partra akartak szállni egy kis szigeten, ám beleesett a tengerbe, és meg­fulladt. Megint más elbeszélők szerint Daidalosz vitorlát készített, nem szárnyakat, amivel meg is előzte Minósz király gályáit. Ikarosz azonban olyan óvatlanul kormányzott, hogy a hajó felborult, ő maga pedig vízbe fúlt. Létezik olyan elképzelés is, mely szerint Ikaroszt Héraklész temette el, amiért hálából Daidalosz oly élethű szobrot készített számára, hogy a hős az alteregójának nézte, és egy kővel szétzúzta.21 Ikarosz szinte epizódnyi története, bármelyik variációt vesszük is figye­lembe, üzenet értékű. Két, tengerbe fulladás által bekövetkezett halálá­ban túl hangsúlyos az ügyetlenség, óvatlanság. Nem jelentheti-e halála az apa számára annak korábban elkövetett bűne miatt elháríthatatlan isteni büntetést? A repülés során bekövetkező zuhanás és pusztulás pedig azt az örök emberi vágyálmot testesíti meg, hogy képesek legyünk madárként az égbe emelkedni és ott súlytalanul lebegni, ám egyúttal figyelmeztető jel is a túlzott vakmerőség ellen.22 Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy Talósz (Ikarosz) a Nap egyik elnevezése, azaz Daidalosz és Ikarosz értel­mezhető Nap-héroszként is. Mítoszukban R. Graves értelmezése szerint több ősi elem összemosódása mutatható ki: a) A Nap-király sasszámyakkal ékesített helyettesének elégetése a palesz- tínai újévkor rendezett tűzünnepen b) Szintén királyt helyettesítő, fogolyszárnyakkal ellátott pharmakosz tengerbe taszítása egy szikláról.23 Az Ikarosz-mítosznak Talósz, Atümniosz, Phaeton történetével való ro­konsága elfogadhatóvá teszi azt a nézetet, mely: „ausgehend von der ur­sprünglichen Identität des Daidalossohnes und des Vaters der Erigone den vom Himmel fallenden I. als den in der Sonnennähe verschwindenden Orion oder Morgenstern erklärt”.24 2. A fentiek ismeretében érthető, miért Ikarosz története lett a művészetek közkedvelt témája. Választ érdemel azonban a következő probléma: Miért kizárólagos Ikarosz halálának már ismertetett verziói közül a repülésnek az ábrázolása? S miért jelenik meg kisebb számban az előkészületeknek - konkrétan a szárnyak készítésének a motívuma a képzőművészetben? Tény, mint említettük, hogy a megmaradt emlékek arányához képest ma­gas Daidalosz és Ikarosz repülésének, illetve Ikarosz bukásának megjele­nítése. A korábbi kutatás ezt Ovidius Metamorphoses c. munkájával hozta párhuzamba, ahol is az „archetipikus Daedalus” helyett Ikarosz alakja kerül a középpontba.25 A későbbi kutatási eredmények kimutatták a pom- peji valamint hellenisztikus minták meglétét. A történet ovidiusi változa­ta azonban elterjedt a Mediterráneum egészében, és ebben a formában volt ismert a kora császárkori Rómában is. „Meggyűlölte ezenközben Krétát, meg a hosszú számkivetést, mert vágyakozott haza Daedalus immár- s foglya a tengernek.” Minos elzárta a földet 911

Next

/
Thumbnails
Contents