Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz

betöltő Ikaroszt már kevésbé jellemzik egyéni vonások. Frontálisan ábrázolta a kó'faragó, s a mezítelen, arányos testalkatú, kerek arcú, vállig éró', dús, göndör hajú fiú az ártatlan gyermekifjú alaptípusaként jelenik meg.5 O nem talapzaton, csupán a relief sima keretelésű szegélyén áll, bal lábára támaszkodik, jobbját lazábban tartja.

Leeresztett bal karjára apja már ráerősítette a menekülést jelentő szárnyat, jobb karját - mely át is nyúlik Daidalosz mezejébe - rézsútosan apja felé nyújtja, ki még a tollak összerakásával foglalatoskodik. A dinamikusabb Daidalosszal ellentétben meglehetősen passzívnak tűnik, mint aki előre látja elkerülhetetlen végzetét, s csendes belenyugvással várja azt.

Daidalosz és Ikarosz mítosza, azon belül menekülésük önállóan is, számtalanszor feldolgozott hérosztörténet. Ikonográfiailag fontos részek: a) repülő Daidalosz ábrázolása, melynek mintaképei az i. e. IV. századi etruszk vázaképekre vezethetők vissza; b) szárnyas Ikarosz önállóan az i. e. VI. századtól a görög művészetben gyakran megjelenik, közkedveltek voltak ábrázolásai római bronzszobrokon; c) szárnyat készítő Daidalosz és Ikarosz főként i. e. V. századtól dél-itáliai vázaképeken, illetve II—I. századtól italikus-római gemmákon jelenik meg; d) a két repülő alak ábrázolása megtalálható az itáliai görögségnél már az i. e. VI. századtól, majd az V. századtól etruszk aranybullákon. A megmaradt emlékek arányához képest magas a repülés, s Ikarosz bukásának megjelenítése.6

A komáromi kőtár relieve mind tartalmi mondanivalójában, mind formai kivitelezésében jelentősen eltér a megszokott ábrázolásoktól. A mesterember Daidaloszt a szárnyak készítése közben mutatja be, s úgy véljük. E reliefen ő a hangsúlyosan szereplő alak, a mellette álló Ikarosz csak a monda-motívum teljessége miatt jelenik meg a kőtáblán.

Felvetődik a kérdés:

1. Vajon milyen képi példákat vehetett alapul a munkája alapján iskolázott, jó technikai érzékkel rendelkező, és a klasszikus előképeket jól ismerő művész?

2. A kőemlékek többségén miért épp a mítoszban eredetileg csak mellék- szereplő Ikarosz ábrázolásai terjedtek el és maradtak fenn? Dolgozatunk erre igyekszik választ találni.

I. A mítosz és értelmezése

1. Daidalosz „csodálatos kovács, maga Athéné tanította a mesterségre” (R. Graves), „a művész archetípusa” (Gloviczki Zoltán). A források született athéninak tartják, aki nemes ősökkel büszkélkedhet, hisz a mitikus alapító ős, Erechteus király nemzetségéből származtatják, Erechteus fiát Meti- ont tartva apjának, anyjának pedig Iphionét. Más genealógiák Eupala- most, Palamaont vagy Euphemost nevezik meg nemzőjeként, míg Alkip- pét, Phratimedét, illetve Metiadousát ismerik anyaként. Neve és alakja az antikvitásban összefonódott egy a K. e. VII. században tevékenykedő művésszel, akinek a létezése azonban nem teljesen bizonyított. Ma már meghaladott, de sokáig elfogadott volt az a felfogás, miszerint Daidaloszt személynévként említik a lineris B szövegek, sőt ugariti források is.7 Athénban művész-kézműves családokat származtattak tőle:” geht der Demos

908