Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 10. szám - Tóth Henrietta: Ikarosz

daidalidai auf den Namen des Daidalos zurück, dessen Einwohner sich hauptsächlich aus Handwerkern zusammensetzten. (Diod. 4,76,7)”8 ADai- dalosz név etimológiája a ’művész’ jelentést hordozza, így egyértelmű a találékony attikai mitológiai művészként és építőmesterként való interpretálása. (A név „ist aus dem griechischen daidallein, ’kunstvoll arbeiten’ abgeleitet.”)9 E mellett jelentős szobrász is volt, aki elsőként oldotta fel az alakok merev tartását, ezáltal a korai archaikus szobrászat (i. e. VII. sz.) nevezhető daidaloszinak is.10 Érdekes az a felvetés, mely megmagyarázza élettörténetében krétai tartózkodásának fontosságát is, miszerint: „seine mythische Laufbahn scheint mit der Verbreitung einer fortgeschrittener Kultur, die sich neue Materiale bediente, vielleicht mit Kreta aus nach westen und Norden über die Mittelmeerlander hin, übereinzustimmen”.11 Nem véletlenül tulajdonítják az ókori források is Daidalosz zsenialitásának a fontosabb kézművesszerszámok feltalálását. (Plin., Nat. Hist., 7,198) s nem véletlen az sem, hogy feltaláló, szobrász, művész mivoltában: „ist er als panhellenische Figur zu betrachten, durch seine Intelligenz und Begabung paßt er jedoch auch gut zum athenischen Selbstbild. (...) Aus der mythischen Gestalt Daidalos wird der legendäre Ahnherr aller Bildhauer, Handwerker und Architekten geschaffen.”12 A LIMC leírása szerint „Legendary first craftsman he by far excelled other man in the art of building, in making statues and in stone carvingf...) he was reputed to have received his skill from Athena”, aki azonban „was either compared or identified with the divine artisan Hephaistos”13 Daidalosz azonosítását Héphaisztosszal reálisnak tartja R. Graves is, aki a Héphaisztosz nevet („aki nappal fénylik”) és Daidalosz nevét („fényes” vagy „mesterien kovácsolt”) egyazon mitológiai személy különböző elnevezéseinek tartja csupán. (Ide sorolja a Daidalosz mítosz kulcsfigurájának, Talósz [„szenvedő”] nevének eredetét is.)14 Hasonló álláspontot képvisel Kerényi Károly. Péle- usz és Akasztosz mítoszában kiemeli, hogy Akasztosz azért lopja el Péle- usz kését, amit erénye jutalmául az istenektől kapott, mert az Daidalosz mesterműve, egy olyan csodakés volt, amit nem lehetett saját ura ellen használni. Isteni tehetségűnek tartja Daidaloszt, akit csalafintasága is azonossá tesz az istenek kovácsával, Héphaisztosszal. (Héra megkötözésének története.)15 Daidalosz, az első művész legendás, bár a nagysággal olykor együtt járó gyarlóságoktól nem mentes élete általánosan ismert. Tanítványát, Talószt (másutt Perdix vagy Kalósz), a körző, fazekaskorong és a fűrész feltalálóját féltékenységből lelökte Athéné akropoliszi templomának tetejéről, az athéniak emlékeztek is itteni sírjára. Talósz lelke azonban fogoly alakjában elrepült, s tovább élt.16 Daidaloszt tette miatt száműzte az Areioszpagosz, így menekül Krétára, ahol Knósszoszban befogadja a híres mestert Minósz király. Itt készít Pasziphaé királyné számára egy ál-tehenet, hogy párosodhasson a bikával, kitől megszületik a bikafejű, embertestű Minotaurosz, akinek elrejtésére Minósz király megépítteti a labürintoszt. Az antik szerzők visszamenőleg is számos művet tulajdonítanak neki, többek között, még athéni tartózkodása alatt az Erechteion egy összecsukható székét, majd alkotásainak fő színhelyén, Knósszoszban Athéna híres szobrát vagy Ariadné tánctermét, mely a labirintust formázta.17 Vannak olyan antik írók is, akik állítják, hogy Daida909