Életünk, 2004 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 10. szám - Lőrinczy Huba: Bágyadt búcsúzó
LORINCZY HUBA Bágyadt búcsúzó AVAGY BŰNTETTBŐL KIBOMLÓ CIVILIZÁCIÓ-KRITIKA (Márai Sándor: Szívszerelem - krimi -) „Mert a vér kellett, mindig a vér.” Márai1 „Ez az írás nem hattyúdal, mert nem vagyok hattyú, és nem tudok dallani - kezdte a műhöz fűzött (s minden bizonnyal 1985-ben szövegezett) Jegyzetét a szerző, hogy ekként folytassa - De egy tapintatlanul hosszúra nyúlt 'írói pálya műfaji kísérletei közben visszatérően megkísértett a kaland: írni egy krimit” (lapszám nélkül — [294]). Csakugyan így történt: a Szívszerelem papírra vetésével egy négy évtizeden át dédelgetett álom vált valóra. Végkifejletével bűnügyi históriába fordult ugyan már a legelső (írója által utóbb megtagadott) regény, az 1924-es A mészáros is, gyilkosságra vetemedett az 1934-ben megjelent könyv, A sziget főhőse úgyszintén, ámde egy „krimi” elkészítésének ötlete a negyvenes évektől kezdett incselegni Máraival. Az 1943-as diárium- ban egy helyütt ez áll: „Tervek: || Két regény: »A nővér« és »Mana, vagy a detektívregény«. S »A sértődöttek« második és harmadik kötete.”2 Egy esztendővel később mintha már a krimi körvonalai is földerengenének: „Tervek: elfeledni mindent, amit eddig írtam. Megírni a detektívregényt. Egy ember meghal; mindenki gyanús. Ki ölte meg? A család? A személyzet? A titkosrendőr átkutat egy életet. Végül egyetlen bűnjelet talál, mely mindent megmagyaráz: a szeretet hiányát. Ez a hiányérzet gyorsan ölő méreg.”3 Az itt és így vázolt elgondolás azonban kósza sziporkának bizonyult: amily hirtelenül érkezett, oly hirtelen el is mosódott - annál inkább maradt a krimiírás szándéka s az egyelőre csak fantommű eredetileg tervezett címe. Egy 1947-es, a Márai szívének „kedves” témákat lajstromba szedő naplóbejegyzés ekként zárul: „S talán a »Mana, vagy a detektívregény« - valamennyi lehetőség között ezt látom leghomályosabban.”4 Egy év múltán, ugyancsak a „Feladatok” listájának végén: „Később, talán: »Mana, vagy a detektívregény«. Ez még homályos.”5 S ezután a „detektívregény” terve negyedfél évtizedre nyomtalanul eltűnik Márai általunk ismert feljegyzéseiből (de nem a tudatából!), hogy immár csak „krimi” néven emlegetve íródjék meg a nyolcvanas esztendők első felében. Jóllehet a nagy sokára elkészülő s hosszú időre a hagyatékban rekedő mű a maga végső és szerfölött találó címét - Szívszerelem — már nem a szerzőjétől, hanem (gyaníthatóan) a szöveget sajtó alá rendező Mészáros Tibortól kapta, joggal kérdjük: mit jelentsen ama rejtélyes „mana” kifejezés, amely867
