Életünk, 2003 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 9. szám - Pusztay János: Mariföldön

szakmám nevében is csak köszönetét mondhatok a közgyűlés akkori elnökének, dr. Pusztai Gyulának (névrokonságról van szó csupán), hogy javaslatomat felkarolta, mint ahogy köszönet illeti az ó't követó' Markó Péter közgyűlési elnököt is, hogy továbbra is támogatta a tudományos kapcsolatokat.

Azt javasoltam, hogy hozzunk létre Szombathelyen, az akkor még csak egy éve működó' Uralisztikai Tanszéken egy cseremisz filológiai műhelyt. A finnugrisztikának ez a nagy hagyományú ága - Beke Ödön akadémikus, Be- reczki Gábor professzor nemzetközi jelentőségű tevékenysége után - idehaza az utóbbi időben lehanyatlani látszik. Úgy gondoltam, hogy évente fogadnánk 10 hónapra egy-egy fiatal, tehetséges cseremisz kutatót, aki megismerkedne a magyar nyelvvel, egy más jellegű finnugrisztikával, mint amit otthon tanult, világot látna, tanítana nálunk cseremiszt, részt venne cseremisz filológiai programokban. Néhány év alatt megváltozott szemléletű és világlátású fiatal szakemberek dolgozhatnának odahaza azon, hogy tudományuk nemzetközi színvonalú legyen. Emellett évente fogadnánk 1-2 hétre egy cseremisz professzort vagy vezető kutatót. Adnánk ki cseremisz témájú publikációkat, esetleg lennének közös kutatások stb. Egyetlen kérésem volt, küldjék meg a cseremisz témájú, Joskar-Olában kiadott szakkönyveket. Cserébe persze mi is adnánk a mi kiadványainkból.

Cseremisz kollégáink, sajnos, nem teljesítették ezt a kérést, így én is megváltoztattam az együttműködés feltételeit. Nem fogadunk minden évben más és más fiatal szakembert, hanem 1992 szeptemberétől Vas Megye Önkormányzata támogatásával Margarita Kuznecova kandidátus dolgozik folyamatosan az Uralisztikai Tanszéken. Időközben az Akadémiai Kiadótól elkértem néhai Beke Ödön akadémikus megszerkesztett, de évtizedek óta elfekvő, a cseremisz nyelv legnagyobb lexikai anyagát tartalmazó szótárának kézii’atát. A még az I. világháborús oroszországi hadifoglyok között található cseremiszektől gyűjtött hatalmas anyag kiadása a magyar nyelvtudomány nagy adóssága. (Az ugyanakkor, Fokos-Fuchs Dávid által gyűjtött zűrjén anyag még évtizedekkel ezelőtt megjelent.) Az OTKAés Vas Megye Önkormányzata támogatásával nekiláttunk a hatalmas anyag gépi feldolgozásának. Bereczki Gábor professzor áldozatos munkával újraszerkesztette az egész kéziratot, Margarita Kuznecova számítógépre vitte, ahol kellett, pontosította, kiegészítette, kijavította. Mára a szótárnak mind a 9 kötete megjelent (3332 oldal). Emellett - szerencsés véletlen - megtaláltuk a szótárdobozok egyikében a szintén Beke Ödön gyűjtötte Mari szövegek elveszettnek hitt második kötetét (az első, a harmadik és a negyedik már évtizedekkel ezelőtt napvilágot látott az Akadémiai Kiadónál), és a kifejezetten a cseremisz filológia támogatására létrehozott Bibliotheca Ceremissica című sorozat első köteteként meg is jelentettük. (Azóta a sorozatban - a szótár köteteivel együtt - 13 kötetet adtunk ki.) A szótárprogram befejezése alkalmából rendezett konferencián 2001 december közepén részt vett két cseremisz nyelvész (a Joskar-Ola-i egyetem tanszékvezető profesz- szora, a fentebb már említett Jurij Anduganov, és a Mari Tudományos Kutatóintézet osztályvezetője, Szibatrova, ill. V. V. Tarkov, Joskar-Ola polgármestere, valamint tanácsadója, régi barátunk, N. N. Gavrilov (korábban kultusz- miniszter, illetve az előző kormányban az elnök helyettese, egyszersmind a Finnugor Népek Kulturális Alapítványának igazgatója).

803